loading...

16 dolog, amire mindig is kíváncsi voltál, de nem volt kitől megkérdezned

Vannak kérdések, melyek szinte kivétel nélkül mindannyiunk fejében megfordultak már. A nagy “népszerűség” ellenére azonban mégsem mindig kapunk rájuk kellően felvilágosult választ, köszönhetően annak, hogy a legtöbb családban ritka az ilyesfatja témákban jártas rokon. Az alábbi listán épp ezért a 16 leggyakoribb kérdést és az azokhoz tartozó választ gyűjtöttük össze, melyek közül a legtöbb valószínűleg a Te fejedben is megfordult már korábban…

1. Miért olyan nehéz beletölteni a vizet a pohárba anélkül, hogy mellé folyatnánk?

Ezért a jelenségért az úgynevezett Coandă-hatás a felelős, melynek köszönhetően a környezetéhez képest nagyobb sebességű folyadék- vagy gázsugár követi a közeli konvex felületet és szinte hozzátapad a felülethez, jelen esetben a kancsó szájához/széléhez.

2. Miért van az, hogy a TV előtt majd leragadnak a szemeink, de amikor befekszünk az ágyba sehogy se tudunk elaludni?

Tévénézés közben az agyi folyamatok minimálisra csökkennek, már szinte alvás közeli állapotnak éli meg a szervezetünk. Ilyenkor elég egy pillanatra becsuknunk a szemünk és máris képesek vagyunk álomba szenderülni. Ha azonban felállunk a tévé elől és bemászunk az ágyba, rendszerint újra mozgásba hozzuk az agyunkat. Elkezdünk gondolkodni, hogy bezártuk-e az ajtót, kihúztuk-e a karácsonyfát és a többi. Ennek eredményeképpen pedig az agyunk újra munkába lendül és végső soron nehezebb lesz álomba merülnünk, mintha a TV előtt ülve dobtuk volna be a szunyát.

3. Ha az emberi sejtek és az emberi bőr folyamatosan cserélődik, akkor miért van az, hogy egyes hegek és a tetoválások mégsem tűnnek el az idő haladtával?

Vannak olyan sejtek, amik rendkívül gyakran cserélődnek, ilyen például az epidermisz. Egyes hegek, karcolások és maguk a tetoválások azonban hatással vannak a bőr mélyebb rétegére, a dermiszre, mely ugyan szintén cserélődik és frissül, de jóval lassabban, mint a bőr felső rétege, az epidermisz. Ennek köszönhető az, hogy az évek múltán a hegek enyhébbé válnak a tetoválások pedig akaratlanul is kifakulnak.

4. A méhben lévő magzatnak van anyagcseréje és ha igen, hová kerül mindez?!

Körülbelül 2 hónapos kora környékén az embrió vizeletet kezd termelni, melyet nemes egyszerűséggel a magzatvízbe enged. Ez nincs hatással az egészségére, akár le is nyelheti minden különösebb gond nélkül. Problémát egyedül akkor tud okozni, amikor szülés közben esetleg a gyermek tüdejébe kerül.

5. Milyen időzónában vannak az űrhajósok?

Nemzetközi megegyezés alapján az űrbe kilépő űrhajósok az egyezményes koordinált világidő (UTC) szerint számolják az időt, vagyis ugyanolyan időzónában élnek, mint például az Egyesült Király lakosai.

6. Hogyan bonyolítják le a világhírű DJ-k és producerek az élő fellépéseiket? Tényleg csak egy előre elkészített mixet indítanak el?

A világ legnépszerűbb lemezlovasainak általában minden adott ahhoz, hogy akár egy szettet ott helyben, élőben rakjanak össze a színpadon. Ettől függetlenül azonban legtöbbször előre elkésztített, profin kivitelezett mixeket vagy mix részleteket játszanak le egymás után, melyekhez valós időben alkalmaznak különféle effekteket, a közönség szórakoztatása végett.

7. Miért van az, hogy az állatok ihatnak a tavakból és a pocsolyákból, de mi emberek megbetegszünk tőle?

Az évezredeken át tartó életmódváltás hatására a mi immunitásunk már nem lenne képes megküzdeni az efféle kihívásokkal. Félreértés pedig ne essék: a vadon élő állatok épp rendszeresen megbetegednek – például parazitákat szereznek – a szennyezett vizekből történő ivás során.

8. Miért sírunk amikor szomorúak vagyunk? És miért folyik ilyenkor az orrunk?

Az ún. síráskönnyeket akkor sírjuk ki, ha erős érzelem lesz úrrá rajtunk: stressz, élvezet, düh, szomorúság vagy akár fizikai fájdalom. Ezek egyfajta természetes fájdalomcsillapítóként szolgálnak, az ezekben található leu-enkefalin miatt is érezzük magunkat megkönnyebbülve egy kiadós sírás után. Az érzelmi reakció beindítja az idegrendszerünk erre hivatott részét (a limbikus rendszert, egész pontosan a hipotalamuszt), az pedig az acetilkolin nevű neurotranszmitteren keresztül beindítja a könnygyártást. Az orrfolyás pedig akárcsak a könny, szinén ennek a folyamatnak a mellékterméke.

9. Miért vágyunk annyira a kiadós étkezésekre, az édességekre, ha egyszer a kövérség káros az egészségünkre?

Először is: nem volt ez mindig így. Az őseink idejében az emberek nyugodtan ehettek volna annyit, mint a mai “kövér emberek”, (vagy akár többet is) mégsem híztak volna el, köszönhetően az aktív, mozgásban gazdag életmóduknak. Mára az emberek életmódja alaposan megváltozott, sokan alig végzünk testmozgást a mindennapok során, miközben az étkezés utáni szokásunk mit sem változott.

10. Miért lehet gond nélkül lesétálni 2-3 kilométert, miközben 15 perc egy helyben állás után már kényelmetlenül érezzük magunkat?

Ennek a kérdésnek a megválaszolásában a lábainkban lévő vénáknak van nagy szerepe. Séta közben ezek a vénák folyamatos mozgásba vannak, ami segíti a véráramlást, ezáltal később érezzük magunkat fáradtnak. Egyhelyben állva azonban a vér felhalmozódik ezekben a vénákban, melynek köszönhetően zsibbadást, fájdalmat érzünk a lábainkban. Ha tehát egy helyben kell várakoznunk és nem szeretnénk, hogy ez bekövetkezzen, akkor lehetőség szerint körözzünk, sétálgassunk, hogy így enyhítsük a lábainkban bekövetkező fájdalmat.

11. Be lehet rúgni attól, ha megfürdünk egy kád pezsgőben?

Igen, de nem azért, mert az alkohol esetleg felszívódik a bőrünkön keresztül, hanem azért, mert az alkohol olyan illékony anyag, ami folyamatosan párolog. A párolgás közben létrejövő gőz pedig gond nélkül felszívódik a nyálkahártyánkon, melynek következtében bizony ,,ivás nélkül is berúghatunk”.

12. Miért nem hallott még senki olyanról, hogy ,,szívrák”? Létezik egyáltalán?

Röviden: létezik. Hosszabban: a szívrák nagyon ritkán előforduló betegség, de mivel az emberi test összes sejtje képes rosszindulatú burjánzásra, így a szív esetében is előfordulhat ez az elváltozás. Mivel a szív mezodermális eredetű, ezért rákja a szarkómák közé tartozik.

13. Miért dupla u angolul a duplavé?

Az angol nyelvben igen gyakori hangzó a „W”, ami hangzásában valahol a „V” és az „U” között helyezkedik el. Így volt ez már az ősi angol nyelvben is. Az angolok a rómaiaktól vették át a latin ábécé betűit; ezek között azonban nem szerepelt a „W”. Ezért írásban a fenti hangot két egymás után írt „U” betűvel jelölték; ez már az i.sz. 7. századbeli szövegekben is megfigyelhető. Egész Európában ez a jelölésmód terjedt el. Az angolok ezután áttértek a rúnaírásra, melyben a mai duplavé hang leírására a wynn nevű karaktert alkalmazták. A normann hódítást (1066) követően azonban visszatértek a latin ábécéhez és az „UU” jelöléshez.

A nyomtatott szövegekben „UU” helyett gyakran „VV” jelent meg; később a két „V” összecsúszott, és kialakult a duplavé ma ismert írásképe.

14. Miért nem tudja egy robot (vagy helyesen: bot) megnyomni a ,,nem vagyok robot” gombot?

Amikor az üres kockára kattintasz egyúttal adatokat is küldesz a reCAPTCHA teszt feltalálójának, a Google-nek: ország, időzóna, IP-cím, kurzor mozgás adatai és a többi. A reCAPTCHA rendszer algoritmusa ezt nem csak a pillanat tört része alatt kiértékeli, de a kapott adatokból egyúttal 99%-os pontossággal el is dönti, hogy egy számítógépes bot vagy egy élő személy végezte el a tesztet.

15. Miért nem fagynak le a pingvinek lábai? 16. Mi történik, ha egy idegen országba utazunk, kidobjuk az útlevelünk és nem mondjuk el, hogy honnan származunk?

A pingvin szervezete vigyáz arra, hogy ne veszítsen túl sok hõt, és 40 oC körüli testhõmérséklet alakuljon ki. A láb persze gondot okoz, mert nem borítja hõszigetelõ toll vagy zsírréteg, és nagy a felülete (ugyanez a helyzet például a jegesmedvével is).

A vért szállító ütõerek átmérõjének változtatásával a pingvin szabályozhatja a lábába tartó véráramot. Hidegben kisebb a véráram, melegben nagyobb. Az ember is képes erre a mutatványra: ezért fehéredik el a kezünk és a lábunk, ha fázunk, és ezért színesedik meg újra a melegben. A szabályozás igen bonyolult hormon- és  idegrendszeri feladat.

16. Mi történik, ha egy idegen országba utazunk, kidobjuk az útlevelünk és nem mondjuk el, hogy honnan származunk?

Ha ez egy olyan ország, amelynek vízumkötelezettsége van az Ön államával, akkor nagy valószínűséggel útlevél nélkül, biometrikus adatok alapján is meg tudják állapítani, hogy honnan érkeztünk. Ha nem adtunk át biometrikus adatokat, akkor az adott ország hatóságai mindent meg fognak tenni, hogy kiderítsék, honnan származunk, ha pedig nem működünk velük együtt, akkor könnyen kitoloncolhatnak, rosszabb esetben pedig akár börtönbe is zárhatnak.

forrás

loading...

Ezt láttad már?

6 rendkívül furcsa emberi történet a múltból, amitől mindenki hátán feláll a szőr!

A történelem tele van hihetetlenebbnél-hihetetlenebb történetekkel és esetekkel, melyekről eddig még nem hallottunk. De ezeket …

Tetszik amit olvasol?

Vagy úgy gondolod erről másnak is tudnia kell? Oszd meg ismerőseiddel is, hiszen nekik is tetszhet ez a bejegyzés! Vagy lehet épp pont ezt keresik?