loading...

300 ezer forintot visz haza egy átlagos magyar dolgozó a KSH adatai alapján. Lájk, ha szerintem ez hazugság!

A minimálbér emelése megtette a hatását, de az első féléves bónuszok is meglepően nagyok voltak. A munkaerőhiány közben magas maradt, emiatt még tovább nőhetnek a fizetések.

Közel 300 ezer, egész pontosan 297 300 forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon júniusban, 14,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az év első hat hónap­jában a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 12,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszo­nyítva – közölte a KSH. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 197 700 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 205 500 forint. Mivel az infláció 2,3 százalékos volt az elmúlt egy évben, a reálkereset pontosan 10,0 százalékkal emelkedett.

A növekedés fő oka a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra, valamint az állami közszolgáltató cégek kereset­rendezései. A minimálbér emelését dicsérte Varga Mihály is, amikor a friss számokat kommentálta, de ő még ennél is tovább ment, már azt vizionálta, hogy hat év alatt a reálbérek akár 40 százalékkal is növekedhetnek. Hogy az állam alkalmazottjai mennyire jól jártak, azt az is mutatja, hogy a költségvetési szférában dolgozók jobban kerestek még a vállalkozások alkalmazottjainál is. Persze csak akkor, ha a közmunkásokat nem számoljuk az állami és önkormányzati alkalmazottak közé.

Csak a közmunkások jártak rosszul

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak, náluk 574 100 forint a havi átlag. A legrosszabbul – a közmunkásokat leszámítva persze – szokás szerint a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén dolgozók jártak, nekik bruttó 179 800 forintból kéne kijönni valahogyan. Ami a közmunkásokat illeti, ők egy hónapban 54 300 forintból kell, hogy kijöjjenek – ez a nettó bérben egy év alatt 3,2 százalékos növekedést jelent, ami minden csoport közül a legkisebb emelkedés.

Virovácz Péter, az ING elemzője azt emelte ki: a nem havi rendszerességű juttatások is 28,7 százalékkal nőttek az első fél éves bónuszok kifizetése következtében. Ez az elmúlt évek egyik legnagyobb bónusznövekedését jelenti. De átlag feletti volt a bérnövekedés a munkaerőhiány által sújtott építőiparban – tette hozzá. Az elemző az év második felében is hasonlóan dinamikus bérnövekedésre számít, sőt, ahogy a munkaerőhiány egyre jelentősebb problémát okoz, nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy akár még ennél is magasabb bérnövekedési adatok jönnek.

forrás

loading...

Ezt láttad már?

A kisfiúnak 30 öltésre volt szüksége, miután ez a játékszer felrobbantotta az arcát – veszélyes trend terjed!

Az úgynevezett “Fidget Spinner” nagyon divatos lett a gyermekek és a serdölők körében. A kis …

Lájkolj minket, ha van kedved!


x