loading...

A szülők elbúcsúznak a haldokló lányuktól – aztán mond hét szót, amely mindenkit szótlanul hagy.

Abby Furco 10 éves, és már nem is emlékszik olyan időszakra az életében, amikor a rettenetes betegsége ne kínozta volna. Még csak 4 éves volt, amikor leukémiával diagnosztizálták.

Az orvosok szerint a betegség súlyossága miatt kevés ok volt az optimizmusra – Abby-nak nagyjából 20%​​-os túlélési esélye volt. A szülei teljesen maguk alatt voltak.

Az elkövetkező hat évben Abby nagyon bátor volt, átesett különböző kezeléseken, beleértve a csontvelő-átültetéseket, a kemoterápiát és a radioterápiát.

“Végig mellette voltunk, mert tudtuk, hogy bármikor elveszíthetjük” – mondta Abby anyja, Patty. “Volt olyan pillanat, amikor tudtuk, még ha túl is éli, annyi fertőzése van, hogy bármikor véget érhet az élete.

2013 őszére úgy tűnt, hogy túl van a nehezén. Abby iskolába tudott menni, focizni, csatlakozni a cserkészekhez, és alapvetően úgy élt, mint bármelyik gyermek.

Azonban a rák visszatért a következő évben, és az állapota rosszabb volt, mint valaha. “Képtelen volt mozogni, és nehezére esett beszélni is” – mondta Patty.

Bár kapott egy másik csontvelő-transzplantációt, a teste elutasította az idegen szövetet, és tovább súlyosbodott az állapota. A veséi kezdtek kudarcot vallani. Amikor a szülei felkészültek a legrosszabbra, Abby már csak napi egy órát volt ébren. Az orvosok elmondták nekik, hogy itt az ideje, hogy elbúcsúzzanak, így a szülők felkészítették Abby testvéreit az elkerülhetetlenre. A nagyszülei is eljöttek, hogy utoljára lássák a kisunokájukat.

Abby szülei nekiláttak a szívszorító feladatnak, megkezdték a temetés előkészületeit. Megvették a koporsót, és azon gondolkoztak, hogy milyen zene szóljon majd.

Abby-t levették a dialízis gépekről, és hazavitték. Az orvosok becslése szerint nagyjából 48 órát maradna életben külső segítség nélkül.

Aztán hirtelen a kétségbeesés legmélyén valami csodálatos történt: Abby felébredt, és ezeket az inspiráló szavakat mondta: “I have so much living to do.” Ami annyit jelent: “Annyira élni akarok.”

Senki sem tudta elképzelni, mi történt. Abby családja, barátai és az orvosa örömteli hitetlenkedéssel figyelték, hogy egyre csak erősebbé vált, ismét elkezdett sétálni, és bátran küzdött tovább az elkövetkező hónapokban. Az orvosok elismerik, hogy nincs orvosi magyarázata a gyógyulásnak. “Néha jobban van, és néha rosszabbul, de ha folytatja ezt az utat, mindannyian úgy fogunk kinézni, mintha bolondok lennénk” – mondta Abby onkológusa, Dr. Jacob Wessler.

A prognózis továbbra is bizonytalan, de családja tele van reményekkel.

“Láttuk, ahogy haldokol és ahogy életre kel – mondta Patty. “Most a jövőt nézzük.”

Nézd meg itt Abby hihetetlen történetét:

forrás

loading...

Ezt láttad már?

Az édesanya büntetése tapsot érdemel… Szerinted helyesen tette, vagy túl szigorú?

Amikor az anya észrevette, hogy fia lefekvés után engedély nélkül mobiltelefonozott, úgy döntött, hogy elkobozza …

Tetszik amit olvasol?

Vagy úgy gondolod erről másnak is tudnia kell? Oszd meg ismerőseiddel is, hiszen nekik is tetszhet ez a bejegyzés! Vagy lehet épp pont ezt keresik?