loading...

Putyin: ” Esküszöm, ha bombázni kezdik Oroszországot, minden muzulmán fél órán belül… “

Idehaza is vitatéma, milyen céllal nyúltak bele a közel-keleti darázsfészekbe a moszkvai vezetők azzal, hogy szeptember 30-án – formálisan Bassár el-Aszad elnök kérésére, s ezzel a nemzetközi jog előírásait követve – bevetették az orosz légierőt Szíriában.

puty

Van, aki azt állítja: az Ukrajnában játszott szerepükről akarják elterelni a figyelmet. Más azt gondolja: az Oroszország elleni gazdasági szankciók miatt vágnak vissza az Európai Unió országainak – a légitámadások miatt még többen menekülnek el a térségből Nyugat-Európába, ami, ott egyre több gondot okoz. Maga Vlagyimir Putyin államfő és környezete szerint mindenekelőtt önvédelmi céllal avatkoztak be, mert a Kaukázus felől, illetve újabban a Közel-Keleten berendezkedett Iszlám Állam miatt több mint két évtizede terrorfenyegetettségben élnek az oroszok – amint erről az Oroszországot védi Putyin Szíriában című összefoglalóban is írtam.

Talán nem érdektelen, ha megnézzük, hogyan látja mindezt egy kínai szakértő. A Rusposter.ru október 10-én tette közzé a nemzetközi problémák tanulmányozására szakosodott egyik kínai ügynökség (Синьхуа) szakértőjének (Вань Чэнцай) jelentését arról, hogy milyen stratégiai meggondolások vezethetik Moszkvát, amikor ilyen eltökélten kapcsolódott be a közel-keleti háborúba.

Mint a kínai elemző írja: minden jel arra mutat, hogy az orosz akciók kilépnek a terrorizmus elleni küzdelem szokásos keretei közül: a diplomáciai és a geopolitikai elszigeteltségből való kitörést alapozzák meg. A katonai műveletek eredményétől függetlenül, az orosz lépéseknek jelentős és messze ható következményei lesznek a nemzetközi porondon. Szerinte a Kreml vezetői a következő stratégiai célokat követik:

1.) Megerősíteni és szélesíteni Oroszország stratégiai jelenlétét a Közel-Keleten.

2.) Biztosítani az ország déli régióinak védelmét.

3.) Demonstrálni, hogy Oroszország meg akarja védeni szövetségeseit, és képes is erre.

4.) Egyértelművé tenni Oroszország nagyhatalmi státuszát és szerepét.

5.) Normalizálni Oroszország és a Nyugat kapcsolatait.

A RÉSZLETEK

1.) STRATÉGIAI JELENLÉT A KÖZEL-KELETEN A hidegháború időszakában az USA és a Szovjetunió egyenlő mértékben tartotta ellenőrzése alatt a katonai szempontból fontos régiókat. Mára Oroszországnak mindössze egyetlen stratégiai jelentőségű támaszpontja maradt Szíriában, amelynek elvesztése esetén megszűnik a Fekete-tengeri flotta Földközi-tengeri támogatottsága. Ez nagy csapás lenne az orosz flotta erejének helyreállításával kapcsolatos tervek megvalósítására. Az Aszad-rezsimnek nyújtott katonai támogatás Oroszország számára még akkor is lehetővé teszi az új kormányalakítási tárgyalásokban való részvételt, ha netalán Aszadnak távoznia kellene a hatalomból.

2.) OROSZORSZÁG DÉLI RÉGIÓINAK VÉDELME Az országban körülbelül 20 millió muszlim él, vagyis a lakosság 12 százaléka. Több mint 90 százalékuk szunnita, akik nem túl távol élnek a Közel-Kelettől, vagyis az Észak-Kaukázusban és a Volga-vidéken. Manapság ezernyi (Putyin hétvégi közlése szerint 4000 – KDL) oroszországi és az országgal határos közép-ázsiai köztársaságbeli állampolgár harcol a radikális csoportosulásokban Irakban és Szíriában. Egy részük már haza is tért, s készen áll terrorcselekmények elkövetésére. Az ellenséggel a határ közeli térségekben való küzdelem régi orosz hagyomány, amit Putyin elnök is követ.

3.) A SZÖVETSÉGESEK MEGVÉDÉSE Az Aszad-rezsimnek nyújtott oroszországi támogatás ellenére a kormánycsapatok jelentős veszteségeket szenvedtek és elvesztették a területek egy részét az Iszlám Állammal, illetve az USA által pénzelt, különféle iszlamista ellenzéki csoportosulással vívott harcban. Különösen azt követően, hogy ezen a nyáron Franciaország, Ausztrália és más országok is bekapcsolódtak a légitámadásokba, az orosz vezetésnek számolnia kellett azzal a veszéllyel, hogy megbuktatják Aszadot. Ebben a kritikus pillanatban a szíriai kormánynak adott határozott támogatás nem csupán megerősíti Oroszországnak, mint megbízható szövetségesnek a tekintélyét, de lehetővé teszi a baráti rendszer megőrzését is, ami Oroszország közel-keleti befolyását is szélesítheti.


4.) NAGYHATALMI STÁTUSZ Az USA több mint 60 országot vont be a terrorizmus elleni koalícióba. Viszont a bombázások nem hogy gyengítették volna az Iszlám Államot és a többi radikális szervezetet, hanem ellenkezőleg, nőtt ezek befolyása, ami egyszersmind példátlan menekültáradatot indított el. A néhány hetes orosz katonai beavatkozás lényeges eredményekkel járt, ami az egész világot arra készteti, hogy számoljon az ilyen hadműveletekkel. Amennyiben az oroszok vezette szövetség a következő néhány hónapban képes lesz szétzúzni a globális fenyegetést jelentő Iszlám Államot, akkor ez kétséget kizáróan megerősíti Oroszország nemzetközi státuszát és pozícióját a Közel-Keleten.

5.) A NYUGATI KAPCSOLATOK NORMALIZÁLÁSA Amíg a politikai, gazdasági és diplomáciai szankciók érvényben vannak, az Oroszország és a nyugati országok közötti kapcsolatok befagyott állapotban maradnak. Ez Moszkva jelentős sérelmével jár. Oroszország arra törekszik, hogy kijöjjön ebből a nehéz helyzetből, viszont nem hajlandó elvi engedményeket tenni a nyugati követelésekre az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban. Bár az orosz vezetés törekszik a kapcsolatok normalizálására és az egyenlőség elvén alapuló együttműködésre, de egyelőre a Nyugat ezt figyelmen kívül hagyja. Ennek következtében Oroszországnak nem maradt más lehetősége, mint az, hogy a terrorizmus elleni harc zászlaja alatt szövetséget hozzon létre Iránnal, Irakkal és Szíriával, s hogy versengjen az USA által vezetett koalícióval. Ha az Orosz Föderáció műveletei hatékonyabbak lesznek, Európának és az USA-nak helyre kell állítania a kapcsolatokat és számolnia kell az orosz érdekekkel a világ más régióiban is. #

loading...

Ezt láttad már?

Jaj ne! 10 megyére adtak ki figyelmeztetés! Nagyméretű károkozó jégre!

10 megyére adtak ki figyelmeztetés! Nagyméretű károkozó jégre, 70 km/órás szélre és felhőszakadásra figyelmeztetik a …