Xsense Szórakoztató magazin
Az információrobbanás korában élünk, melynek köszönhetően olykor nap mint nap jelennek meg az egész korábbi tudományos nézeteinket fenekestül felforgató kutatások és kísérletek. Ennek köszönhetően pedig amit X évvel ezelőtt lelkes diákként az iskolapadban ülve tanultunk, ma már lehet, hogy egyáltalán nem releváns, holott mi szentül hiszünk bennük, hiszen „nekünk ezt tanították annak idején”.
Az alábbi listán 10 ilyen tévhitet gyűjtöttünk össze, melyeket valószínűleg neked is rosszul tanítottak annak idején.
A biológia órákon azt tanultuk, hogy a kék bálna a ma élő legnagyobb élőlény a Földön. 30 métert meghaladó hosszával és egy tonnás szívével valóban az állatok között a legnagyobbnak számít, azonban van valami, ami még ennél is nagyobb.
Ez a valami pedig nem más, mint az Egyesült Államokban található oregoni mézgomba-mező. A gombák gyökerei ugyanis a föld alatt összekapcsolódnak, ezáltal egy több, mint 8 négyzetkilométeres élő organizmust alkotva.
1. A kék bálna a legnagyobb élőlény a Földön.
A biológia órákon azt tanultuk, hogy a kék bálna a ma élő legnagyobb élőlény a Földön. 30 métert meghaladó hosszával és egy tonnás szívével valóban az állatok között a legnagyobbnak számít, azonban van valami, ami még ennél is nagyobb.
Ez a valami pedig nem más, mint az Egyesült Államokban található oregoni mézgomba-mező. A gombák gyökerei ugyanis a föld alatt összekapcsolódnak, ezáltal egy több, mint 8 négyzetkilométeres élő organizmust alkotva.
2. A csótányok képesek túlélni egy nukleáris háborút.
A csótányok kétségkívül a Föld egyik legkitartóbb teremtményei. Élelmiszerek nélkül is hosszú ideig elélnek, sőt még levágott fejjel is képesek akár két hétig élni. 1963-ban tudósok egy csoportja ezért úgy döntött, hogy megvizsgálja a jelenséget, és kiderítik, hogy a valóban olyan szuperhősök-e a csótányok, mint ahogy a köznyelv tartja.
A kísérletből egyértelműen kiderült, hogy NEM, sőt mi több, egy nukleáris katasztrófa esetén a csótányok lennének az elsők, amik kipusztulnak, ugyanis már 6400 rad sugárzás is képes elpusztítani a csótányok közel 93%-át.
3. A megfázás a leggyakoribb betegség a Földön.
Igaz, ami igaz…nincs olyan ember a Földön, aki legalább egyszer ne küzdött volna megfázással élete során. Ettől eltekintve azonban nem ez a leggyakoribb betegség a Földön, hanem egy sokkal ártalmatlanabbnak tűnő, de veszélyes következményekkel járó jelenség, ami nem más, mint a fogszuvasodás.
A londoni egyetem professzora, Maria Wagner Marcenez egy nagyszabású kutatás során kiderítette, hogy a világ teljes lakosságának közel fele, 2,5 milliárd felnőtt és 621 millió gyermek szenved fogszuvasodásban világszerte.
4. Egyesek úgy gondolják, hogy George Washington volt az Egyesült Államok első elnöke, mások szerint csak a 15. Miért?!
Az Egyesült Államok függetlenségéről szóló nyilatkozatot 1776-ban fogadták el, a független államok vezetője pedig George Washinton lett 1789. április 30-án. Jogosan merül tehát fel a kérdés, hogy ki vezette az országot 1776-tól 1789-ig?! Természetesen elnökök…egyéb elnökök. Ezt alapul véve pedig az Egyesült Államok első hivatalos elnöke Peyton Randolph volt.
5. Lady Godiva meztelenül lovagolt végig Coventry utcáin, hogy ezzel vegye rá férjét, hogy csökkentse az általa kiszabott magas adókat.
A legenda szerint Godiva egy angolszász hölgy volt, aki meztelenül, csak hajába burkolózva lovagolt végig Coventry utcáin, hogy ezzel vegye rá férjét, hogy csökkentse az általa a bérlőire kiszabott igen magas adót, mivel „fogadott” a férjével és a férje azt mondta, hogy megteszi, ha meztelenül lovagol végig a városon, mivel biztos volt benne, hogy a felesége ezt nem tenné meg. A nő azonban mégis megtette.
Akár így volt, akár nem…az adózási törvények nem lettek eltörölve az 1040-ben véghezvitt bátor tett után, pusztán 17 évvel a meztelen lovaglás után történtek ezzel kapcsolatos változások és akkor sem úgy, ahogy azt Lady Godiva szerette volna.
6. A zebrák azért fekete-fehér csíkosak, mert ez védi őket a ragadozóktól.
Számos elmélet létezik arra, hogy miért ilyen csíkosak a zebrák. Egyes elméletek szerint a csíkos szín összezavarja a ragadozókat támadás közben, mások szerint minden zebrának eltérőek a csíkjai és ez segíti őket hogy felismerjék egymást, míg megint mások szerint emiatt a színek miatt kevésbé csípik őket a rovarok.
A Kaliforniai Egyetem kutatói azonban egy átfogó tanulmányt készítettek a témáról és kiderült, hogy minél magasabb az átlaghőmérséklet, annál sötétebbek és szélesebbek a zebrákon található fekete csíkok. Hideg időben az állat csíkozása elhomályosodik. Ennek tükrében pedig a zebrák fekete-fehér csíkozásának úgy tűnik, hogy legnagyobb részt a termoregulációban van nagy szerepe, vagyis az állatok hűtésével kapcsolódik össze leginkább.
7. Az egyiptomi piramisok a világ legnagyobb piramisai.
Az iskolai padban ülve számtalanszor hallottuk, hogy a Gízai nagy piramis jelenleg a legnagyobb a Földön és hogy mennyire lenyűgöző és óriási. Igen ám, csak hogy ez nem igaz. Akad valami, ami még nála is nagyobb.
Ez a valami pedig nem más, mint a Mexikóban épült Cholula piramis, („ember által készített hegynek” nevezik) ami majdnem kétszer akkora, mint a Gízai nagy piramis, alapterülete pedig közel négyszerese.
8. A mágnesek mindig az északi sarkra mutatnak.
Nem éppen. A mágnesek valójában az északi mágneses sarkra mutatnak, ami teljesen más, mint a köznyelvben használt északi sark. Az északi mágneses sark azonban nem egy állandó hely, mivel a bolygónk folyamatosan változtatja a mágneses mezejét, ezért periodikusan változik. Becslések szerint az elmúlt 160 millió év során legalább 100 alkalommal változott ez a hely, ami most éppen Kanada legészakibb pontján, a Butia-félszigeten található.
9. Az elefántok az egyetlen állatok, akik nem tudnak ugrani.
Az elefántok nem tudnak ugrani ez tény, mivel lábaik nem elég fejlettek hozzá, hogy levegőbe repítsék a hatalmas rájuk nehezedő súlyt. Nem az elefánt azonban az egyetlen állat, aki nem képes ugrani, ilyen még többek között a lajhár, a víziló és az orrszarvú is. Igaz ami igaz azonban, a vízilovak és az orrszarvúak futás közben képesek olykor-olykor minden lábukkal elemelkedni a földtől.
10. Dmitrij Mendelejev találta fel a vodkát.
Tény, hogy ő írta az alkohol és víz összekapcsolásáról szóló világhírű disszertációt, ennek azonban a köznyelvben elterjedt tévhitekkel ellentétben semmi köze a vodkához. Annál is inkább, mert már vannak olyan dokumentumok, melyek szerint 1405-ben Lengyelországban is ismerték már a „vodka” kifejezést, 1819-ben pedig I. Sándor orosz cár aláírta a „vodka rendeletet”, mely annak ivására és előállítására vonatkozó követelményeket tartalmazott.
