12 régészeti felfedezés, ami alapjaiban változtatta meg történelmünket

A történelem az egyik legérdekesebb tudomány, elvégre semelyik másik területen sincs annyi ,,ha” és ,,talán”, mint az emberiség múltjának tanulmányozásában. A folyamatosan zajló régészeti felfedezések pedig időről-időre rá is világítanak minderre, hiszen kiderül, hogy nem minden úgy és akkor történt a múltban, ahogy mi azt naivan, a rendelkezésünkre álló dokumentumokból kikövetkeztettük.

Íme 12 olyan felfedezés, amely minden másnál nagyobb hatással volt az emberiség történelmére…?

Az agyaghadsereg az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét védő agyagkatonák, lovak, kocsik és zenészek elnevezése. Senhszi tartományban, Hszian tartományi főváros központjától mintegy 30 kilométerre, Lintung kerületben található. A szobrokat helyi földművesek kútásás során fedezték fel 1974 márciusában, négy méteres mélységben. A figurák magassága 184-197 centiméter között változik, attól függően, hogy milyen szerepet töltöttek be a hadseregben, a legmagasabbak a tábornokok.

Az alakok között vannak katonák, parasztok, lovak, hivatalnokok, akrobaták, lány-szobrok, erőművészek és zenészek. A jelenlegi becslések szerint a 3 nagy egységre tagolódó árok- és gödörrendszerben körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas található – többségük még mindig a föld alatt van betemetve.

1. Agyaghadsereg

Az agyaghadsereg ásatása teljesen új megvilágításba helyezte kínai császár uralkodását.

Az agyaghadsereg az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét védő agyagkatonák, lovak, kocsik és zenészek elnevezése. Senhszi tartományban, Hszian tartományi főváros központjától mintegy 30 kilométerre, Lintung kerületben található. A szobrokat helyi földművesek kútásás során fedezték fel 1974 márciusában, négy méteres mélységben. A figurák magassága 184-197 centiméter között változik, attól függően, hogy milyen szerepet töltöttek be a hadseregben, a legmagasabbak a tábornokok.

Az alakok között vannak katonák, parasztok, lovak, hivatalnokok, akrobaták, lány-szobrok, erőművészek és zenészek. A jelenlegi becslések szerint a 3 nagy egységre tagolódó árok- és gödörrendszerben körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas található – többségük még mindig a föld alatt van betemetve.

2. Holt-tengeri tekercsek

A Biblia legrégebbi darabjai.

A holt-tengeri tekercsek első darabjait 1947-ben egy beduin kecskepásztor találta meg a Kumráni-hegység egyik barlangjában. A későbbiekben – beduin sírrablók és hivatásos régészek egyaránt – további barlangokat fedeztek fel, összesen tizenegyet. A legelső tekercsek az 1-es barlangból kerültek elő. Legnagyobb jelentősége a 4-es barlangban talált Ézsaiás tekercsnek van, amely 7,34 méter hosszú és szerencsére egészen jó állapotban maradt ránk.

A leghosszabb tekercset (amely szintén jó állapotú) templomtekercsnek hívják. Az alapjául szolgáló borjúbőr kikészítéséhez a Holt-tenger vízét használták, tehát helyi eredetű. A többi tekercs kevésbé volt ilyen szerencsés. Összesen kb. 900 tekercs került elő. A tekercseket hosszúkás (60 cm magas) agyagkorsók őrizték, melyeket viasszal légmentesen lezártak, ez garantálta azt, hogy ilyen hosszú időn át fennmaradhattak.

3. Behisztuni felirat

Az időszámításunk előtti 6. században történt történelmi események részletes leírása.

A feliratok I. Dárajavaus perzsa király tizenkilenc győzelmét örökítik meg ékírással, óperzsa, újelámi és akkád nyelven (utóbbinak az újbabilóni dialektusában). A negyedik, arameus nyelvű változat teljesen elpusztult, de a többi három is erősen sérült. A felirat óperzsa szövege 414 sor, öt oszlopban. Az elámi verzió 270 sor, az akkád 112.

A felirat tizenöt méter magas, 25 méter széles és vagy 100 méter magas mészkőszirten áll, melyen Dareiosz király a feliratnak a sziklát simára csiszoltatta. A felirat az ókori Babilont Ekbatanával összekötő út mellett található. A felirat alatt I. Dareiosz király életnagyságú domborműve, kezében íjjal és más jelenetek láthatók.

4. Olduvai-szurdok

Korábban ismeretlen, emberek és állatok által lakott vidék.

Az Olduvai-szurdok (vagy Olduvai-szakadék) egy meredek oldalú, helyenként 90 méter mély kanyon a kelet-afrikai Tanzánia északi részén, a Szerengeti-síkságtól keletre. A szurdok hossza kb. 45 km és része a Kelet-Afrikán végighúzódó árokrendszernek, a Nagy-hasadékvölgynek. A beszakadást azonban nem közvetlenül a tektonikus mozgások eredményezték, hanem egy nagy földrengés tárta fel.

5. Angkorvat

A legnagyobb templom a világon.

Angkorvat (nyugaton: Angkor-Wat) a legjelentősebb templomegyüttes Angkorban, Kambodzsa északnyugati részén, 240 km-re Phnompentől, a Tonle Sap-tó közelében. II. Szurjavarman (a győzelem által védett) király uralkodása (1113–1150) alatt épült Ázsia legnagyobb vallási épületkomplexuma 50 000 munkás, 5000 szobrász és kőfaragó harminc évi munkájával.

Angkorvat a khmer kultúra, művészetek aranykorának minden kincsében bővelkedik. Ma is működő vallási központ, fontos szerepet tölt be mind a hinduk, mind a buddhisták körében. A templom Kambodzsa jelképévé vált – megjelenik a nemzeti zászlón és címeren, és ez az ország fő turistalátványossága.

6. Trója

Az ásatások, mint egy 46 különböző kulturális réteget tártak fel ezen a területen.

Az 1870-es években a német amatőr régész, Heinrich Schliemann kezdte feltárni a területet. Az ásatások során kiderült, hogy 9 város épült egymásra az idők során, valamint a későbbi kutatások fel is borították a Schliemann által felállított rendszerezést. Egyes régészek feltételezik, hogy Trója VII/a lehetett Homérosz Trójája. Bár ezt a nézetet nem minden szakember osztja, vannak olyan feltételezések, melyek szerint Trója VI-ot Wilušának is nevezték, amelyet hettita szövegek említenek.

7. Antiküthérai szerkezet

Ez az ókori görög szerkezet évszázadokkal megelőzte a korát.

Az antiküthérai szerkezet egy antik számológép, ami Naprendszerbeli objektumok pozíciójának megállapítására, holdfogyatkozások kijelzésére alkalmas, tetszőleges dátum beállításával („antiküthérai óra” és „mechanikus számítógép” néven is ismert). Keletkezése i. e. 205-re tehető, ami kb. 1000 évvel azelőtt volt, hogy hasonló eszközök megjelentek volna a világ más részein.

8. Gyenyiszovai fog

Megerősítette egy korábban ismeretlen emberfajta létezését.

A gyenyiszovai ember (angolos átírásban denisovai ember) elnevezésű emberfajta a Homo nemzetség tagja, amelynek maradványait 2008-ban fedezték fel az Altaj vidéki Gyenyiszova-barlangban. Az egyetlen ujjpercből álló leletről a mitokondriális DNS elemzése alapján 2010-ben jelentették be, hogy az egy eddig ismeretlen emberféléhez tartozik.

Az az egyed, amelynek maradványát megvizsgálták, 41 000 évvel ezelőtt élt, amikor a környéken a neandervölgyi ember, valamint a modern ember csoportjai is laktak. Ez a fog és egy lábujjcsont későbbi felfedezése, végül alátámasztotta az eredeti feltevéseket.

9. Pompeii

Legendás ókori római város.

Pompeii ókori római romváros Nápoly közelében, Campania olasz tartományban. Eredeti etruszk neve Pmpei, népszerűsítő irodalomban és útikalauzokban Pompeji, a közelében elterülő mai olasz város neve Pompei. A város a Vezúv lábánál, lávatalapzaton épült. Valószínűleg az oszkok alapították. Gazdasági és politikai fejlődését jelentősen befolyásolták a Nápolyi-öbölben megtelepült görögök. A görög művészet hatása néhány templom, helyiség díszítésében és részben magán a várost körülvevő falon is felismerhető.

Rövid ideig az etruszkok is birtokolták, majd a szamniszok. Pompeii részt vett a campaniai városok Róma elleni szövetségében, ennek következtében Kr. e. 89-ben Sulla csapatai megtámadták. Noha szövetségesei segítettek az ostromnak ellenállni, a város Kr. e. 80-ban behódolt Rómának. Ezt követően Colonia Cornelia Veneria Pompeianorum néven római kolónia lett. A Vezúv kitörése pusztította el 79-ben. Hatalmas hamu- és lapillitömeg lepte be a várost, teljesen eltemetve azt.

10. Lascaux-i barlang

Az emberi falfestmények egyik legnagyobb paleoptikuma.

A Lascaux-barlang (Dordogne, Franciaország) darabszám és a műalkotások értéke szerint egyike a legjelentősebb őskori festett barlangoknak. A festmények és karcolatok nagy része a magdaléni korszakból való, azaz 15-17 ezer éves. Egyike a Vézère-völgyi festett barlangoknak, amelyek a Világörökség részét képezik.

11. Rosette-i kő

Ez a kőlap segített megfejteni az egyiptomi hieroglifákat.

A rosette-i kő (ismert még rosettai kő néven is) egy sötét gránitdarab (néha helytelenül bazaltként említik), amely egy ősi szöveg három fordítását nyújtja a mai kutatóknak: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. Mivel a görög nyelv jól ismert, e kő volt a kulcs 1822-ben Jean-François Champollion és 1823-ban Thomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez.

12. Machu Picchu

Az inka kultúra legrejtélyesebb műemléke.

Machu Picchu az egykori Inka Birodalom romvárosa Peruban – a világ izgalmas és festői fekvésű régészeti lelőhelye. Az Andok hegyláncai között csaknem megközelíthetetlen hegynyergen bújik meg a kis erődített város, amelyet 1450 körül Pacsakutek Jupanki inka király (1438-1471) parancsára építettek és 1570-ben hagytak el, majd kb. 400 évig „pihent”, míg 1911-ben újra fel nem fedezték (újrafelfedezőjének személye vitatott).

forrás

Ha tetszett ez a bejegyzés, értékeld azzal, hogy megosztod a Facebookon! Köszönjük! 👍🙏