Xsense Szórakoztató magazin
A világ tele van rejtvényekkel és titkokkal, melyekre a tudósok sokszor évekig, néha évtizedekig keresik a választ. Rejtélyes eltűnések, titokzatos tárgyak és szokatlan természeti jelenségek – a világ valamivel mindig képes bebizonyítani, hogy bármennyire is érzik magukat nyeregben az emberek, valójában jelentéktelen kis foltok vagyunk a bolygón.
Az Xsense-nél most lerántjuk a leplet néhány olyan furcsa és néha egyenesen ijesztő jelenségről, amiről a legtöbben talán azt sem tudták, hogy létezik.
1. Pók eső
Mit szólnál, ha hó és eső helyett mondjuk pókok esnének az égből? Neem, ez nem egy rémálomba illő képzeletkép, hanem a valóság. Tudósok megfigyelték ugyanis, hogy Ausztráliában egyes pókfajok apró kis „ejtőernyőket” szőnek a hálójukból, melyekkel felfogják a légáramlatokat, hogy az égben repülve kolonizáljanak új, nehezen megközelíthető helyeket. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is megfigyeltek már hasonlót.
2. Movile-barlang
1986-ban egy román tudós, Cristian Lascu szokatlan barlangot fedezett fel Romániában. Különlegessége, hogy teljesen eltérő ökoszisztémával bír, mint a Föld felszíne, köszönhetően annak, hogy teljesen elszigetelve létezett az elmúlt 5,5 millió évben. A barlang levegőjének oxigéntartalma jóval alacsonyabb, mint a föld felszínén lévő, és sokkal több szén-dioxid található benne.
Ezenkívül a földalatti tavai tele vannak hidrogén-szulfiddal és ammóniával. A barlangban egyébként 57 különböző állatfaj él, jól alkalmazkodva ezekhez a körülményekhez. Ebben a barlangban gyakorlatilag olyan körülmények uralkodnak, mintha egy másik, életre alkalmas bolygón lennénk, sajátos légösszetétellel, illetve növény- és állatvilággal.
3. Taos-i dübörgés
Az új-mexikói Taosban a lakosság 2%-a hall tompa dübörgést. A helyiek rendkívül mély, időnként zümmögő hangként írják le. A tudósok megpróbáltak rájönni, hogy honnan jön a hang, de nem találtak rá logikus magyarázatot. A helyi lakosoknak persze vannak rá saját elméleteik, egyesek kísérteteknek, mások űrlényeknek vagy szellemeknek tulajdonítják őket.
4. Csernobil élővilága
Az 1986-os szörnyű katasztrófa után mindenki úgy gondolta, hogy Csernobil élővilága olyan kihalt lesz, mintha egy sivatag közepén lennénk. Nagy meglepetésre azonban a természet soha nem látott állat- és növényvilágot hozott létre az ember által tönkretett területen.
Az atomerőmű körül meghúzott 30 km-es zóna ma már inkább hasonlít egy természetvédelmi területre, mintsem egy atomkatasztrófa helyszínére. Európai hiúzt és barnamedvét is láttak már ezen a területen, ami csak azért különös, mert erre sosem volt példa korábban, nem éltek ilyen állatok a közelben. Arra, hogy a sugárzás miért nem ölt meg minden élőlényt a közelben, a tudósok máig sem tudnak választ adni.
5. Bermeja-sziget
A múltszázadi térképek alapján a Bermeja-sziget a Yucatán-félsziget északi partjaitól 100 kilométerre található. A térképek alapján a sziget meglehetősen kicsi, de mégsem annyira, hogy ne lehetne azokat észrevenni. Na már most, ez azért érdekes, mivel 1997-ben és 2009-ben is indított kutatócsapatokat a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem a sziget élővilágának tanulmányozására, ám nagy meglepetésükre semmi sem volt azon a helyen, ahol a szigetnek kellett volna lennie.
A titokzatos eltűnés összefüggésben lehet a világ óceánjainak vízszintemelkedésével és az óceánok fenekén lévő földrétegek változásával, de vannak olyanok is, akik úgy gondolják, hogy a szigetet szándékosan pusztították el, mivel nagyon sokáig folyt a vita arról, hogy melyik országhoz tartozik. Így vagy úgy, de a sziget örökre elveszett.
6. Hector, a felhő
Ausztrália északi részén szeptembertől márciusig szinte minden nap kialakul egy ugyanolyan felhő. Először a huszadik század közepén figyelték meg, aztán pilóták lettek figyelmesek a jelenségre, és a Hector nevet adták neki, hogy aztán tájékozódási pontként használhassák az égbolton. A Hector-felhő a világ egyik legnagyobb felhője, ám ennek ellenére senki sem érti, hogy miért és milyen okból jön létre ilyen rendszeresen, mivel ezt semmilyen ismert környezeti hatás sem indokolja.
7. Kodinhi, az ikrek faluja
Ez az indiai falu azután vált világhírűvé, miután észrevették, hogy abnormális mértékben születnek ikergyermekek a faluban. A körülbelül 2000 család lakta kis faluban 2008-ban több mint 200 ikerpár élt. Azok a nők, akik férjhez mentek és elhagyták a falut, több száz vagy ezer kilométerre is ikergyermekeknek adtak életet. A tudósoknak csak feltételezéseik vannak arra, hogy esetleg a terület sajátos vízkémiája vagy étrendje az, ami miatt ilyen abnormálisan sok ikerpár születik, de pontos magyarázatot ők sem tudnak rá.
8.
1955. október 3-án az MV Joyita elhagyta Szamoa partjait és a Tokelau-szigetek (Új-Zéland) felé vette az irányt. Már az indulás előtt technikai nehézségek merültek fel: a 2 motorból csak egy működött. A hajón 16 fős személyzet és 9 utas tartózkodott. Október 5-én kellett volna megérkezniük a célállomásra, de ez sosem történt meg.
A hajó megtalálására tett keresési kísérletek nem vezettek eredményre, csak november 10-én, 970 km-re a hajó eredeti útvonalától bukkant rá egy kereskedelmi hajó a meglékelt és elárasztott, de el nem süllyedt hajóroncsra. A személyzet és a rakomány egyaránt nyomtalanul eltűnt.
A hajón nem voltak mentőcsónakok, és mivel a hajótestben sok üres hordó volt, illetve maga az anyaga is parafából készült, ezért gyakorlatilag lehetetlen volt, hogy elsüllyedjen a hajó, ami nagyon összezavarta a nyomozókat, akik nem értették, hogy az emberek vajon miért hagyták el a sérülése ellenére stabil és biztonságos hajót. Számtalan történet és legenda kering a hajóról, melynek legénységét és utasait végül sosem találták meg.
9. Tunguszkai meteorit
1908. június 30-án reggel erőteljes robbanás rázta meg a mai Krasznojarszk város környékét. A 2150 négyzetkilométeren kidőlt fákból a tudósok arra következtettek, hogy ilyen erős robbanás csak akkor történhet, ha egy hatalmas meteorit csapódik a talajba, azonban bármennyire is keresték, sehol sem találták meg a krátert, amit egy ilyen nyilvánvalóan hatalmas méretű meteorit ütött volna a földbe.
A tudósok különféle elméletekkel álltak elő, melyek közül a leghelytállóbb talán, hogy a meteorit szó szerint felrobbant az égen, még mielőtt elérte volna a talajt. Ez azonban vitatott, mivel ilyen esetben is azért több krátert vagy legalább törmeléket kellett volna találni a területen.
10. Római dodekaéderek
Ezt az eszközt 1739-ben fedezték fel először, ezután pedig a régészek több mint száz darabot találtak belőle Európa szerte. A legtöbbet Németországban és Franciaországban. A dodekaéderek rézötvözetből készültek és mindegyik felületén különböző méretű lyukak találhatók.
Nagyjából ennyit tudnak róluk a tudósok biztosan, arra azonban csak találgatások vannak, hogy milyen célból használhatták őket az őseink. Több ilyen szerkezet közelében találtak érméket, amik arra utalnak, hogy valószínűleg értékes kincsnek számítottak akkoriban. Talán a csillagászathoz, jósláshoz, esetleg különféle csövek kalibrálásához használhatták, nem tudni.
11. Csigalépcső a Loretto kápolnában
1879-ben az építész már majdnem befejezte a Santa Fe-i Loretto-kápolna munkálatait, amikor váratlanul elhunyt, ezzel nehéz tervet róva utódaira. Mivel senki sem ismerte rajta kívül a terveket, ezért senki sem tudta, hogyan álmodhatta meg a kóruslépcső építését, mivel olyan kevés hely volt a kápolnában, hogy minden felbérelt szakember visszamondta a munkát. Az apácák ezért imádkozni kezdtek és a 9. napon megjelent egy idegen, aki megígérte, hogy megépíti a lépcsőt.
A férfi a legegyszerűbb eszközökkel dolgozott, a rögzítésekhez pedig nem használt szögeket, a lépcsőnek ráadásul nincs központi tengelye, ami általában alapként szokott szolgálni ilyen esetekben. A 6 méteres lépcső annyira mestermunka lett, hogy napjaink építészei sem tudják megmondani, hogyan építhette vajon ez a rejtélyes idegen. A munka befejezése után a férfi a fizetségét sem várta meg, egyszerűen köddé vált. Csak feltételezések vannak arról, hogy a férfi valószínűleg François Roche lehetett, aki nagyon ügyes asztalosként volt ismert akkoriban.
