Xsense Szórakoztató magazin
Ha az emberi történelemnek létezik igazán érdekes és lélegzetelállító része, akkor az kétségkívül a múltunk azon pontjainak összessége, melyeket a ma birtokunkban lévő tudomány segítségével sem tudunk egyhangúan megfejteni és megérteni. Hogyan készíthették ezeket a lenyűgöző tárgyakt az őseink? Mi lehetett velük a céljuk? Ilyen és ehhez hasonló kérdések ezrei merülnek fel az alább látható történelmi ereklyék tanulmányozása közben, pontos és tudományos vizsgálatokkal megalapozott válaszok pedig mind a mai napig nem születtek velük kapcsolatban.
1. Costa Rica-i kőgolyók
Az 1930-as években talált Costa Rica-i kőgolyók a jelenkor egyik legnagyobb régészeti rejtélyének számítanak, mivel eredetük, keletkezési idejük és céljuk ismeretlen. Kétségkívül mesterséges eredetűek. A legenda szerint arannyal voltak teli, de miután néhányat felrobbantottak dinamittal kiderült, hogy valójában üresek. Manapság mintegy 300 különböző méretű kőgolyó található a Diquís-deltában. Készítőik ismeretlenek, de közmegegyezés szerint a kihalt Diquís-kultúrához kötik.
2. A bagdadi akkumulátor
Szintén a 30-as években, egy Bagdad közelében található romjainál bukkantak rá erre a különös szerkezetre. A 13 centis agyagedényből egy vasrúd állt ki, belül pedig egy rézcilinder és egy kisebb vaspálca is rejtőzött. A tudományos vizsgálatokból levonható feltételezések szerint ez lehetett a világ egyik első „akkumulátora,” melyet a mezopotámiaiak készíthettek és (körülbelül) 1 volt előállítására volt képes.
3. Voynich-kézirat
A Voynich-kézirat ismeretlen írásjelekkel és nyelven írt könyv, melynek eredetét és tartalmát mind a mai napig nem sikerült megfejteni. Nevét egykori tulajdonosáról, Wilfrid Michael Voynich amerikai könyvkereskedőről kapta, akihez 1912-ben került. A korábbi becslések szerint 1450 és 1520 között íródhatott. A szakértők szerint a Voynich-kézirat a világ legtitokzatosabb könyve, köszönhetően, hogy a szövegben használt karakterek semmilyen más karaktercsaládra sem hasonlítanak.
4. Inka aranyszobrok
Nem kell tudósnak vagy régésznek lennünk hozzá, hogy első ránézésre is észrevegyük, mennyire hasonlítanak ezek a Dél-Amerikában talált inka szobrok a ma használatos repülőgépekre. 1996-ban két német repülőgép-tervező, Peter Belting és Agund Eeboom elkészítették a szobrocskák nagyobb, méretarányos változatait is, melyeket aztán motorral és rádiókommunikációs rendszerrel szereltek fel. Az így útnak indított modellek nem csak repülni tudtak kiválóul, de a motorjaikat lekapcsolva hosszú ideig még manőverezni is képesek voltak a levegőben. Ettől függetlenül a tudósok többsége szerint valószínűleg madarak ihlették őket, ám ez még mindig nem magyarázza, hogy miért hasonlítanak annyira a ma használatos repülőgépekre.
5. ,,Genetikai” korongok.
Ezek a csodálatraméltó korongok nagy valószínűséggel az emberi embrió fejlődését kívánják ábrázolni, mely azért is különösen érdekes, mivelhogy a ma élő tudósok is csak bonyolult mikroszkópoknak a segítségével tudják ezt a folyamatot tanulmányozni, éppen ezért nagy rejtély, hogy miként voltak képesek ennyire részletesen ábrázolni mindent. Továbbá rendkívül tartós, erős anyagból készültek, amiket még mindig nem sikerült teljesen megérteni. Nem tudjuk, hogy hogyan állíthatták elő és munkálhatták meg őket, de még a pontos összetételüket is homály fedi. Az ősi civilizációknak elvileg nem állt rendelkezésére olyan technológia, amely képes lett volna ilyesmire.
6. Antiküthérai szerkezet
Az antiküthérai szerkezet egy antik számológép, amely Naprendszerbeli objektumok pozíciójának megállapítására, holdfogyatkozások kijelzésére alkalmas, tetszőleges dátum beállításával („antiküthérai óra” és „mechanikus számítógép” néven is ismert). Keletkezése i. e. 205-re tehető, ami kb. 1000 évvel azelőtt volt, hogy hasonló eszközök jelentek volna meg a világ más részein.
