Arató László szerint félő, hogy az újfajta számonkérés a magolás érettségije lesz, és háttérbe fog szorulni a modern kompetenciafejlesztés elve. Az pedig még nehezebbé válhat, hogy a gyerekekkel megszerettessék az olvasást.
A legfontosabb változásokról egyelőre részletes bejelentés sem történt, a magyartanárok közül is sokan csak napokkal később értesültek az átalakításról. Fontos kiemelni, hogy a módosított szabályok még nem most lépnek életbe, a 2023/2024-es tanév őszi vizsgaidőszakáig a korábbi vizsgakövetelmények szerint zajlanak majd az érettségi vizsgák, tehát a módosításnak semmilyen hatása nem lesz az idei vizsgákra!
A Közlönyben az alábbi két változás vehető észre a középszintű írásbeli érettséginél:
- Eltűnik az érvelés/gyakorlati szövegalkotás, helyette 20 pontos „irodalmi feladatlap” lesz.
- Az összehasonlító elemzés is eltűnik, helyette témakifejtő esszé írását választhatják majd a vizsgázók.
A pontosabb, bővebb részletek tehát továbbra sem ismertek, Arató László azonban attól fél, hogy az érvelés és a gyakorlati szövegalkotás eltűnésével a modernizációs szándék halványodik el.
(Kapcsolódó: Figyelem, változnak az érettségi szabályai, kihirdették a módosítást: hamarosan mindenhol így zajlik majd)
A szakember szerint érdekes dolog az, hogy a 21. században nem lesz elvárás az érettségin, hogy a diákok érvelni tudjanak, vagy olyan hétköznapi szövegeket tudjanak megfogalmazni, mint például egy motivációs levél.
Az összehasonlító műelemzés kiesésével pedig félő, hogy a hangsúlya háttérbe szorul, az pedig könnyen előfordulhat, hogy az elmélyültebb elemzés helyett a lexikális ismeretek kerülnek előtérbe – mondta Arató.
Még egy nagyon fontos dolog elveszhet: az olvasás élménye és szeretete. Mivel nagyon sok mű van – ami által rengeteg címet és szerzőt kell tudnia a diákoknak – félő, hogy nem lehet majd elmélyülni a szövegekbe, mivel folyamatosan haladni kell, nem lehet sokat időzni egy adott mű fölött.
Ebből pedig könnyen magolás lehet tanulás helyett, Arató pedig kihangsúlyozta, hogy a legideálisabb az volna, ha kevesebb tananyag lenne, amit alaposabban lehetne tanítani – nem pedig fordítva. Úgy gondolja, hogy a rengeteg tananyag elveszi a diákok motivációját és elidegenednek tőle: „Attól tartok, hogy ez a magolás érettségije lesz.”
Ezen kívül pedig az olvasás megszerettetése és nagyon nehéz lesz, mivel jelentősen csökken így a tanárok mozgástere, pedig szinte minden osztály más és mást típusú szerzeményeket kedveli jobban – most azonban nem tudnak többet venni azokból, amit szeretnének, hiszen a nagy anyagmennyiség ezt nem teszi lehetővé.
(Telex)