Xsense Szórakoztató magazin
A mozgólépcsőt először 1896-ban, a New York-i Coney Island vidámparkban kezdték el használni, mint turisztikai látványosság. Szerkezetileg persze jóval egyszerűbb volt, mint a manapság használatos utódjai, de a mechanizmusa tulajdonképpen mit sem változott. Ma már elképzelhetetlen lenne az élet nélküle, hiszen az egyre nagyobb és nagyobb bevásárlóközpontokban, illetve tömegközlekedési eszközöknél létszükségletté vált, hogy az emberek gyorsan és könnyedén utazhassanak az építmények különböző szintjei között. Bármennyire is hétköznapinak számít azonban a mozgólépcső jelensége, van néhány érdekesség, amit nem árt tisztázni vele kapcsolatban.
Miért barázdásak a mozgólépcső fokozatai?
Az egyik legkézenfekvőbb választ erre az utcáról behozott nedvesség problémája adja, ami a sík felületen egyszerűen lecsöpögne az emberek cipőjéről, csúszóssá és akár életveszélyessé téve ezzel a mozgólépcső felületét. Erre a lépcsőfokozatokon kialakított barázdák jelentenek megoldást, melyek tökéletes vízelvezetőként szolgálnak.
A másik nyomós ok, amiért szükségessé vált a barázdás lépcsők bevezetése az a mozgólépcső felületén elhullajtott szemét elvezetése volt, mely sík felületnél egyszerűen felhalmozódna a mozgólépcső végén, valóságos szemét-torlaszt képezve ezzel. A barázdás kialakításnál azonban ez nem fordulhat elő, a szemét ugyanis így vagy kilökődik a mozgólépcső végén, vagy az apróbb papírdarabok és műanyag hulladékok esetében a barázdák becsípik azokat, melyek aztán a mozgólépcső belsejében, egy erre kialakított részre kerülnek.
Miért megy gyorsabban a kapaszkodószalag, mint a mozgólépcső?
Józan paraszti ésszel az ember azt gondolná, hogy az az ideális, ha a mozgólépcső és a korlát egyforma sebességgel, azonos tempóban halad, hiszen ez könnyíti meg leginkább a rajta utazó utasok dolgát. A valóságban ez azonban nem ilyen egyszerű és nyomós okai vannak annak, hogy a kapaszkodókorlát és a mozgólépcső eltérő sebességben halad.
Az egyik ilyen, hogy a rajta utazó emberek így jobban odafigyelnek a rövid utazás során és minimálissá válik annak az esélye, hogy a figyelmetlenségük miatt esetleg a mozgólépcső bekapja majd a cipőjüket, táskájukat, ruhájukat, stb. – hiszen az utasok nem tudnak elbambulni kapaszkodás közben. Ez azonban nem a teljes igazság.
A valódi ok ugyanis abban rejlik, hogy a mozgólépcsőt és a kapaszkodószalagot két különböző motor hajtja, melyek eltérő igénybevételnek vannak kitéve és emiatt az állandóan forgó-mozgó alkatrészek különböző ütemben kopnak. És itt jön a valódi oka annak, hogy miért lassabb vagy épp gyorsabb a kapaszkodószalag, mint a mozgólépcső: minél régebben volt felújítva a mozgólépcső, annál gyakoribb az a jelenség, hogy a gumikorlát lassabban vagy gyorsabban halad a járófelülethez képest.
Kell ennél jobb bizonyíték rá, hogy még egy olyan hétköznapi eszköz, mint a mozgólépcső is képes meglepetéseket okozni az embernek?!
