Nem tudtuk, mi az a honlap, sőt webkikötő. Nem értettük, mi az a villanylevél, de azt persze értettük, hogy ez valami őrületes jóság, és nagyon akartuk.
1 Akik nem a helyi Teleházban, a suliban, vagy apa munkahelyén ismerkedtek az internettel, azok netkávézókban nyomatták. 200 Ft volt negyedóra internet, apró paravánokkal vagy épp a nagy semmivel elválasztott gépszigeteknél. Eleinte már attól készen voltunk, hogy rákeresel egy képre az Altavizslán (igen!), és lemented és hazaviheted floppy-n. Apropó, Geocities honlapok? Rém rusnyák voltak, de tele voltak a világ összes tudásával – pl. dalszövegekkel.
2 Az igazán szerencsések vettek egy menő gépet a Sulinet programmal, és kezdetét vette az otthoni betárcsázós internet korszaka. Igen, ez volt az, amikor nem lehetett egyszerre telefonálni és internetezni. Emlékeztek arra a lehetetlen hangra, meg hogy volt olyan, hogy olcsó éjszakai internet?
3 Az otthoni internet valahogy összeér az első saját mobiljaink időszakával is, azaz az első olyan időszakokkal, amikor a fél évre feltöltött kártyák pontosan 2 nap alatt fogytak le. És ekkor jöhetett megmentőnk, a 777sms! Imádtunk, Westel.
4 Első chatelős élményeinket a GyaloglóChaten szereztük – bár fogalmunk sem volt, hogy mi az a chatelés, miért lenne érdemes vadidegenekkel beszélgetni, meg egyáltalán mi értelme az egésznek, vadul kerestük a városunknak, kedvenc zenénknek, érdeklődésünknek megfelelő chatszobákat. És persze két óra izgalmasnak tűnő beszélgetés után ismerkedtünk, pajtiztunk és randiztunk rengeteget. Helló innen is, Győr szoba, helló Kispál szoba, helló 2000!
5 Ha épp nem chateltünk, akkor Honfoglalóztunk vagy a Tevénkkel foglalkoztunk. Akinek nincs máig az örökkévalóságig hibernált tevéje az interneten, az nem is a barátunk.
6 Idővel megjelent az ICQ -máig nem értjük, hogy tudtuk megjegyezni a számainkat- aztán az MSN, amelyhez kapcsolódó örökbecsű kalandjainkról itt már esett szó. Amikor képesek voltunk órákat várni egy mp3 megérkezésre!
7 Apropó, zenék! Emlékeztek még a Soulseekre meg a Napsterre? MINDEN zenét megtaláltunk rajta.
8 Eleinte mindenkinek Freemailes és Yahoo-s címe volt az ismerőseink közül, majd egyszer csak megérkezett a Gmail. Hirtelen lehetett óriási leveleket küldeni, és többé soha nem telt be a postafiókunk.
9 A blogokra is furcsán néztünk: miért ír valaki tök személyes dolgokról az internetre? Pláne álneveken? Hol voltak akkor még a gasztroblogok, vagy a divatblogok, azt pláne nem értettük volna, hogy minek teszi fel valaki a főztjét, vagy az aznapi ruháit?!
10 És végül nem feledkezhetünk meg a pillanatról, amikor megkaptad a wiw-meghívódat! Emlékeztek még a nagy meghívó-ínségre, amikor mindenkinek csak egy-egy, nagyon értékes meghívója volt? Oszd meg , ha emlékeztek!