10 őrült szokás a múltból, ami szerencsére teljesen eltűnt az idők során

Rengeteg mindent tudunk az emberiség történelméről és az őseink kultúrájáról, köszönhetően az iskolákban sok-sok éven át tanult tananyagoknak. Ez a tudás azonban még így is meglehetősen felszínes, hiszen a szűk tanterv miatt ritkán volt idő kitérni az emberiség múltjának legérdekesebb részleteire.

A Xsense-nál épp ezért most 10 őrült szokást gyűjtöttünk össze a nem is olyan távoli múltból, és finoman szólva is nem tudunk elég hálásak lenni azért, hogy ma már nem létezik ilyesmi.

Az egyiptomiaktól kezdve a rómaiakon át egészen a görög nőkig mindenki szerette volna megváltoztatni az eredeti hajszínét. Először növényekkel kísérleteztek, de rövid hatásuk miatt később inkább olyan káros anyagokhoz fordultak, mint a fém szulfidok és az ólom. Ma már elképzelhetetlen lenne az ilyen, köszönhetően annak, hogy sokkal fejlettebbek a kémiai ismereteink és az orvostudomány.

1. Az őseink fém szulfidokkal és ólommal festették a hajukat.

Az egyiptomiaktól kezdve a rómaiakon át egészen a görög nőkig mindenki szerette volna megváltoztatni az eredeti hajszínét. Először növényekkel kísérleteztek, de rövid hatásuk miatt később inkább olyan káros anyagokhoz fordultak, mint a fém szulfidok és az ólom. Ma már elképzelhetetlen lenne az ilyen, köszönhetően annak, hogy sokkal fejlettebbek a kémiai ismereteink és az orvostudomány.

A 18. századi olasz nők sem tudták elengedni a hajfestést, ők azonban ehhez a ruhák mosásához használt, maró hatású anyagokat használták. Gondolhatod, hány nő lett végül teljesen kopasz ezeknek az őrült hajfestési technikáknak köszönhetően.

2. Bármiből lehetett mellimplantátum.

A 19. századig azok a nők, akik növelni szerették volna a mellméretüket, általában hatástalan módszerekhez, például mellmasszázshoz vagy gyógyfürdőhöz fordultak. 1895-ben azonban miután egy amerikai orvos eltávolította a daganatot egy nő melléből, megpróbálta rekonstruálni a nő emlőjét. Ekkoriban még nem voltak szilikon implantátumok, szóval végső soron azzal töltötte fel a nő mellét, amit talált: elefántcsonttal, üveggolyókkal, és zúzott gumival. Nem bánjuk, hogy ma már nincs ilyen.

3. Állati ürülék a gyógyászatban.

Még ma is használjuk bizonyos állatok mérgét a gyógyászatban, de az ókorban az ürüléküket is előszeretettel használták az emberek. A krokodil ürüléknek például fogamzásgátló hatást tulajdonítottak, az egyiptomi katonák pedig állati ürülékkel kenegették a sebeiket. A skótok a himlőt birka ürülékkel, az orrvérzést pedig sertés ürülékkel kezelték.

4. Az emberek kilyukasztották a koponyájukat, hogy elűzzék a gonosz szellemeket.

A sötét középkort a tudatlanság korának is nevezik. Nem véletlenül: ebben az időszakban jelent meg például a trepanáció, vagy más néven koponyaékelés. Minden olyan betegséget, aminek nem tudták megállapítani az eredetét, az emberek fejében lakó rossz szellemeknek tulajdonították.

A görcsöket, migrént és a fertőzéseket ezért úgy kezelték, hogy lyukakat fúrtak a páciens koponyájába, ezzel kiszabadítva a benne lakó gonoszt. Meglepő, de voltak emberek, akik túlélték ezt a barbár módszert.

5. A nőknek tilos volt sírni a temetéseken.

Az ókori Róma idején a nők fontos szerepet játszottak a temetkezésben. Sokszor külön nőket alkalmaztak arra, hogy hangosan sírjanak, miközben az elhunytat az utolsó útjára kísérték a családtagjaik. Ezt azonban egy idő után túl szélsőségesnek tartották, ezért nemcsak eltörölték, de egyenesen meg is tiltották, hogy a nők sírjanak a temetések közben.

6. Egy apa gond nélkül megölhette a lánya szeretőjét.

A férfiaknak minden hatalmuk megvolt, többek között például kiválaszthatták, hogy kihez akarják majd feleségül adni a lányukat. Erre nagyon ügyeltek is az emberek, ezért ha idő előtt egy másik férfival találták a lányukat, akkor a törvény lehetővé tette számukra, hogy megöljék a lányuk szeretőjét. Ennek legfontosabb oka az volt, hogy egy nő az életében két emberhez tartozott ekkoriban: először az apjához, utána a férjéhez.

7. Egy apa rabszolgának adhatta a fiait.

Az ókori római apáknak a fiaik fölött is teljes hatalmuk volt. Ha nem volt elég pénze a családnak, akkor dönthettek úgy, hogy rabszolgának adják a saját fiaikat. A fiúknak ebbe semmilyen beleszólásuk sem volt.

8. Furcsa módszereket használtak a terhesség kimutatására.

Az ultrahang hiányában az őseink saját, bizarr technikákat dolgoztak ki a terhesség kimutatására. Az egyik legnépszerűbb volt például a fokhagyma-teszt: a fokhagymát a páciens hüvelyébe helyezték. Ha másnap reggel a nő lélegzete nem volt fokhagyma szagú, akkor terhesnek nyilvánították. Tették mindezt azért, mivel úgy gondolták, hogy a nő hasában lévő gyermek akadályozza meg, hogy a fokhagyma szag eljusson a szájáig.

Létezett egy másik népszerű, kissé hatékonyabb teszt, amihez búza vagy árpa vetőmagra volt szükség, amire a nőknek rá kellett vizelniük. Ha a magok ezután kicsíráztak, az azt jelentette, hogy a nő terhes. Nyilván semmi értelme nem volt ennek a tesztnek sem, de ez legalább egy lépés volt a ma használatos terhességi tesztek felé, ellentétben azzal a 17. századi gyakorlattal, amikor az orvosok azt állították, hogy egy nő szemében is látszik, hogy terhes-e vagy sem.

9. Egyiptomban az emberek leborotválták a szemöldöküket, ha meghalt a macskájuk.

Az ókori egyiptomiak számára a macskák varázslatos lények voltak, akikről úgy tartották, hogy megvédik az otthonukat. Kényeztették a macskákat, tisztelték, és drágakövekkel díszítették fel őket. Azokat az embereket, akik megöltek egy macskát, kivégezték.

Amikor egy család elvesztette a macskáját, a gyász jeleként leborotválták a szemöldöküket, és egészen addig gyászoltak, míg vissza nem nőtt az – ez jelentette a gyász végét.

Érdekesség, hogy a történelem sok nagy alakja szenvedett ailurofóbiában, vagyis macskáktól való félelemben: Nagy Sándor, Julius Caesar, Dzsingisz kán, Napóleon, és Hitler is például.

10. A római WC-k nem az otthonokban voltak.

A régészeti ásatások bebizonyították, hogy a történelem során a rómaiak tettek először komoly erőfeszítéseket a higiénia felé: a városban csatornarendszereket építettek, és míg ekkoriban sok helyen csak a falu szélére jártak WC-re az emberek, Rómában nyilvános WC-ket és termálfürdőket is építettek. Itt az emberek összegyűltek, és egymás mellett végezték a dolgukat, ami aztán a lyukban lepotyogva egy jól kiépített szennyvízcsatornába került.

forrás

Ha tetszett ez a bejegyzés, értékeld azzal, hogy megosztod a Facebookon! Köszönjük! 👍🙏