Xsense Szórakoztató magazin
Létezik egy úgynevezett szinkronicitás elmélet. Eszerint az emberiség történelmében valaha történt események valamilyen módon kapcsolódnak egymáshoz. Leegyszerűsítve: semmi sem véletlen.
Hogy a pszichológus, Carl Gustav Jung által megfogalmazott elmélet valóban helytálló-e azt nem tudjuk, mindenesetre összegyűjtöttünk 11 olyan érdekes tényt a történelemből és az idő múlásáról, ami után biztos, hogy teljesen más szemmel nézel majd a világra.
Kleopátra jó régen élt, de a piramisok még neki is ősréginek tűnhettek. A legnagyobb – Kheopsz-piramis – körülbelül i.e. 2540 körül épült, vagyis az építése és Kleopátra születése között 2471 év különbség volt, míg Kleopátra születése és a holdra szállás között csak 2038 év.
Kevesen tudják, de ezek a híres emberek 1913-ban ugyanabban a városban, Bécsben éltek, ráadásul nagyon közel egymáshoz. Hitler és Trockij rendszeres vendége volt a Café Centralnak, néhány méterre mellette pedig ott volt Freud kedvenc kávézója, a Cafe Landtmann. Bármilyen abszurd is, de ezekben az években Hitler és Sztálin csak egy órányi sétára laktak egymástól.
11. Kleopátra időben közelebb élt a holdra szálláshoz, mint a Gízai piramisok építéséhez.
Kleopátra jó régen élt, de a piramisok még neki is ősréginek tűnhettek. A legnagyobb – Kheopsz-piramis – körülbelül i.e. 2540 körül épült, vagyis az építése és Kleopátra születése között 2471 év különbség volt, míg Kleopátra születése és a holdra szállás között csak 2038 év.
10. 1913-ban Hitler, Trockij, Sztálin és Ferenc József egy városban éltek.
Kevesen tudják, de ezek a híres emberek 1913-ban ugyanabban a városban, Bécsben éltek, ráadásul nagyon közel egymáshoz. Hitler és Trockij rendszeres vendége volt a Café Centralnak, néhány méterre mellette pedig ott volt Freud kedvenc kávézója, a Cafe Landtmann. Bármilyen abszurd is, de ezekben az években Hitler és Sztálin csak egy órányi sétára laktak egymástól.
9. A Harvard Egyetemet azelőtt alapították, hogy Isaac Newton közzétette volna a Newton-féle gravitációs törvényt.
A legendás egyetemet 1636-ban alapították, Newton pedig csak 50 évvel később, 1687-ben publikálta a „Philosophiae Naturalis Principia Mathematica” című munkáját, melyben felvázolta többek között a mozgás és a gravitáció törvényeit.
8. Az Oxfordi Egyetem öregebb, mint az Azték birodalom.
Az oktatás Oxfordban 1096-ban kezdődött, míg az aztékok csak 1325-ben alapították a Tenocstitlan névre keresztelt városállamot. Ekkor az Oxfordi Egyetem már több mint 200 éves volt.
7. A Wright fivérek első repülése és az űrrepülés között csak 50 év telt el.
1903. december 17- én, az Atlanti-óceán partján a Flyer nevű repülőgéppel a Wright fivérek végrehajtották az emberiség történelmének első repülését, amely 12 másodpercig tartott. Bármilyen hihetetlen is, de 58 évvel később, 1961-ben Jurij Gagarin már az űrben tette ugyanezt, az ő űrrepülése 108 percig tartott.
6. Az első fax 10 évvel korábban jelent meg, mint az első telefon.
Igaz ami igaz, a faxkészülék első eszközei ennél korábban jelentek meg, de az első működő faxot 1865-ben üzemelték be Párizs és Lyon között. Akkoriban „pantelegraf”-nak hívták, és szöveget vagy rajzokat volt képes továbbítani 500 kilométeres távolságba. 10 évvel később, 1875ben Thomas Watson és Alexander Bell bemutatta az első működő membrántelefont.
5. A londoni metró építése 1860 februárjában kezdődött, amikor Oroszországban még jobbágyság, az Egyesült Államok 11 államában pedig rabszolgaság volt.
Miközben a rabszolgaság számos országban virágzott, Londonban az angolok elkezdték építeni a világ első metróját. A londoni metró először 6 km hosszú volt és csak 7 állomásból állt.
Érdekesség, hogy mivel ekkoriban még nem voltak elektromos mozdonyok, a mozdonyok füstjétől szinte alig lehetett lélegezni a föld alatt. Ennek ellenére hamar ez lett a legnépszerűbb közlekedési forma Londonban.
Még egy érdekesség: a világ második földalatti metrója csak 36 évvel később jelent meg, Budapesten. A földalatti (M1) volt a kontinens első elektromos földalatti vasútja, melyet egyébként 1896-ban építettek, a világkiállítás számára.
4. A leghosszabb ideje utazó.
Az orosz űrhajós, Szergej Konsztantyinovics Krikaljov egy érdekes rekordot állított fel, mégpedig a leghosszabb utazás világrekordját. Több mint két évet, összesen 803 napot, 9 órát és 39 percet töltött a világűrben – ami elképesztő. A tudósok szerint Krikaljov annyi időt töltött az űrben, hogy ma 1/48-ad részt fiatalabb, mintha végig a Földön élte volna az életét.
3. Ha keresztülfúrnánk a Földet, és beledobnánk egy tárgyat, akkor 42 percig tartana, míg felbukkanna a másik oldalán.
Mennyi ideig tartana, amíg egy ember vagy bármilyen tárgy szabadesésben átrepülne a Föld középpontján? Ez a kérdés hosszú évtizedeken keresztül foglalkoztatta az embereket.
1966-ban azonban egy Cooper nevű tudós kiszámolta és publikálta az American Journal of Physics magazinban. A tudós számításai szerint ha sikerülne egy alagutat fúrnunk a Földbe, ami egyik oldalától a másikig ér, akkor a beledobott tárgynak 42 percbe telne, míg felbukkanna a másik oldalon. Természetesen hozzátette, hogy ez mind csak elmélet, a tárgynak ugyanis útközben szörnyű nyomással és hőmérséklettel kellene szembenézni, arról nem is beszélve, hogy egy ponton túl az ellentétes gravitációs irány megváltozna.
2. Stephen Hawking bebizonyította, hogy lehetetlen az időutazás.
Legalábbis elméletileg. A tudós kísérletképpen egy partit tartott 2009. június 28-án, kifejezetten időutazók számára. A partira invitáló meghívókat azonban csak másnap, 29-én kezdte el terjeszteni. Mivel senki sem volt ott a rendezvényen, ezért Hawking szerint ez azt bizonyítja, hogy az időutazás nemcsak most, de a jövőben sem lesz lehetséges.
1. A világórák néha 23:59:60-et mutatnak.
Annak érdekében, hogy jobban összehangoljuk az egyezményes koordinált világidőt a nappal, néhány évente június 30-án vagy december 31-én a Nemzetközi Földforgás és Referenciarendszerek Szolgálat hozzáad egy extra másodpercet (úgynevezett szökőmásodpercet) a világórákhoz. Az ilyen napokon 23:59:59 után 23:59:60 jön, és csak utána 00:00:00.
