Xsense Szórakoztató magazin
Úgy ahogy az élet más területein, úgy emberismeretben és megérzésekben is különböző hatékonysággal bírunk, sajnos nem mindenki lát át az apró jeleken amiket a partnerünk a verbális kommunikácóban ejt el árulkodóan. Ennek felismerése az írásban történő kommunikáció során talán még nehezebb, hiszen itt a partnerünk mimikája, és gesztikulációja hiányában csak az üzenetben elejtett esetleges gyanús részletekben fedezhetjük fel, hogy talán nem őszinték velünk szemben.
Itt most összegyűjtöttünk 11 olyan apró részletet, olyan jellemző szokásokat, amikre a későbbiekben ha odafigyelsz, sokkal hamarabb, és könnyebben fogod megítélni, hogy őszinték e veled.
Hosszú válaszok
Ha valaki nem őszinte, sokszor azzal bukik le, hogy feltűnően részletesen próbálja meg állításokkal alátámasztani a hazugságát- ezzel leplezve azt, hogy valójában nem mond teljesen igazat. A New York államban található Cornell Egyetem egyik kutatása bizonyította, hogy a hazug válaszok akár szóbeli, akár írásos formában hosszabbak lehetnek mint a szokásos válaszok.
Cseles szó használat
Az a személy aki nem mond igazat, hajlamos olyan bizonytalan választ adni, ami magában hordoz akár egy több jelentésű választ is, amivel a későbbiekben hárítani tudják az esetleges számonkéréssel járó kellemetlenségeket.
Érdekességképpen: kutatások során a vizsgált alanyok a leggyakrabban a “valószínűleg” a “megpróbálom”, a “talán” és a “szerintem” szavakat használták.
Ismétlések
A hazudozó célja az hogy meggyőzze a partnerét, és ennek ösztönszerű reakciója ha minél többször próbálja meg nyomatékosítani és ismételni a hazugságot- legyen szó bármilyen élethelyzetről- így győzve meg a célszemélyt.
“Ha egy hazugságot elég sokáig, elég hangosan és elég gyakran ismételsz, az emberek el fogják hinni.” Paul Joseph Goebbels
Sokára érkező válasz
A késői válasz még nem feltétlen ad okot a gyanakvásra, abban az esetben viszont ha ez egy veszekedés közben történik, vagy olyan helyzetben marad hallgatag a partner ahol szinte biztos hogy van lehetősége választ adni, ott már gyanús lehet a szótlansága. Lehet, hogy a hazudozó épp új hazugságokon gondolkodik, amivel majd alá tudja támasztani az eddig elhangzottakat.
Folyamatos gépelés
Ha a partnerünk hosszasan gépel, vagy láthatóan több alkalommal kezdi el írni a mondanivalóját- pláne egy kényes téma közben- az mindenképp gyanús. Előfordulhat hogy épp átfogalmazza, vagy korrigálja a hazugságot, hogy az számára is könnyen észben tartható, és a partner számára is meggyőző lehessen.
Mellébeszélés
A mellébeszélés nem egy konkrét hazugság, viszont a háttérben arról van szó, hogy a partner nem akar egyenesen és őszintén válaszolni a kérdésre, helyette kerüli a témát és igyekszik tompítani a hazugságot, vagy ha van lehetősége, korrigálni a számonkért dolgokat.
Bűntudatkeltés
Legjobb védekezés a támadás- és egy hazudozó, ha lehetősége van rá, akkor ezt ki is használja, úgy, hogy a partnerre visszafordítva bűntudatot kelt benne, elültetve benne azt az érzést, hogy biztos miatta történt a negatív dolog- ezzel is inkább ösztönözve arra, hogy inkább hagyják a az adott témát.
Mással példálozás
A bűntudatkeltésre épülve a hazudozó, ilyenkor másra való mutogatással próbálja meg elterelni magáról a hangsúlyt és a gyanút, így próbálja meg magát “áldozatnak” bemutatni, és ezzel hatni partnere érzelmeire, bízva abban hogy a kényes téma itt is inkább hanyagolva lesz.
Kétértelmű, fura válaszok
Ilyenkor a hazudozó megpróbál puhatolózni. Próbálja kideríteni, hogy mi fog történni akkor, ha rájönnek a turpisságra. Esetleg mérgesek lesznek rá? Megéri neki hazudni? Igazából mérlegel és ennek fényében próbálja meghozni a döntést. Aztán majd elválik, hogy később mit lép.
Egy türelemjátékos
Rendkívül egyszerű trükk, melynek lényege az időhúzás. Igazából itt nincs szó szoros értelmében vett hazugság, csak próbál arra játszani az illető, hogy elfelejtsék a problémát. Kissé rizikós helyzet, mert ha túl erőszakosan próbáljuk számon kérni, akkor ránk támad és inkább megszakítja velünk a kapcsolatot, minthogy beismerje a bűnét.
Panaszkodós
Emlékeztek arra, amikor azt kamuztuk a szülőknek, hogy lázasak vagyunk? Nem akartunk suliba menni. Na persze, ez sem jött be mindenkinél. A következő hazugság lényege pont ugyanez. A hazudozó fél megpróbál empátiát kicsikarni belőlünk és a “sanyarú” sorsára hivatkozva rákényszerít minket arra, hogy hagyjuk őt békén és ne erőltessük a témát. Tipikus randis lekoptatós duma.
Arra figyeljünk oda, hogy azok, akik így hazudoznak nekünk, legtöbbször azért teszik mert nem kíváncsiak ránk. Ha nincs valami anyagi vagy üzleti kötődésünk az adott emberrel, akkor jobb ha elfelejtjük örökre. Nyilván, ha jobban a dolog mögé nézünk, akkor rájöhetünk, hogy ő is erre törekszik.
