12 reklámkampány, ami hatalmas felháborodást okozott

2017 áprilisában a Pepsi Max megpróbálta meglovagolni az akkor roppant népszerű #BlackLivesMatter mozgalmat, (a fekete élet számít) amihez Kendall Jenner-t kérték fel reklámarcnak. A modell feladata annyi volt, hogy a mozgalom tagjai és a rend őrei között kialakult feszültséget enyhítse azzal, hogy a átad egy Pepsi-t az egyik sorfalat álló rendőrnek.

Eredmény:

• az internetezők és az aktivisták elítélték a Pepsi-t, amiért megpróbált hasznot húzni az egyébként nemes célú mozgalomból.
• a cég elnézést kért és törölte a vidót
• Kendall Jenner sokáig depressziós volt és nem mert kamerák elé állni
• Hat hónappal később Brad Jackman, a Pepsi elnökségének tagja önszántából lemondott, és karrierje legfájdalmasabb emlékeként tekintett vissza a balul sikerült kampányra.

Az elmúlt évek egyik legnagyobb reklámbotrányát kétségkívül a 2018 januárjában megjelent H&M reklám okozta, melyben egy színes bőrű kisfiút „a dzsungel legmenőbb majma” feliratú pólóban mutattak.

Eredmény:

• rasszista vádak
• a cég bocsánatot kért, de ennek ellenére Dél-Afrikában felgyújtották az üzleteit
• az egyenjogúságért harcoló hírességek a cég ellen fordultak
• a vállalat egy különleges „sokszínűség igazgatót” nevezett ki, hogy a későbbiekben elkerülhetőek legyenek az ehhez hasonló incidensek.

2009-ben az Egyesült Államokban a „The Godfather 2” videojáték promóciójának részeként a játékgyártó cég valódi sárgaréz bokszereket küldött azoknak a játékosoknak, akik előrendelték a szoftvert.

Eredmény:

• a vállalat elfelejtette, hogy a sárgaréz bokszer az amerikai törvények szerint közelharci fegyvernek számít, ezért terjesztése tiltott fegyverkereskedelemnek minősül
• az egész promóciót azonnal visszavonták, ezért végül nem volt jogi következménye.

2006-ban Hollandiában a Sony egy meglehetősen merész reklámplakáttal próbálta meg népszerűsíteni legújabb kézikonzolját, a PSP-t. A képen egy fehér modell volt látható, amint állánál fogva megragad egy fekete modellt.

Eredmény:

• a poszter komoly vitákat okozott, hogy vajon rasszistának lehet-e tekinteti
• a negatív közvélemény mellett a legfelsőbb amerikai szenátorok is kiálltak
• a hirdetési kampányt végül elkaszálták.

2013-ban a JWT India nevezetű reklámügynökség készített hirdetést egy Ford Figo autónak, ami nem kis felháborodást keltett. Összesen három ilyen plakát született, melyen Silvio Berlusconi, Paris Hilton és Michael Schumacher látható, amint csomagtartóba kötözve szállítja a legnagyobb riválisait.

Eredmény:

• nyilvános felháborodás, különösen az indiai közösség részéről, ahol nagy probléma volt akkoriban az autóban megerőszakolt diákok jelensége
• a reklámügynökség vezetősége bocsánatot kért
• a reklámkampány megjelenésében segédkező alkalmazottakat elbocsájtották.

2017 októberében Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója bemutatott egy projektet, mely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy virtuális valóságban kommunikáljanak az avatarjuk segítségével. A szemléltetéshez Zuckerberg és a projekt vezetője, Rachel Franklin Puerto Rico-ba utazott, ami akkoriban romokban hevert a Maria hurrikán pusztítása miatt. Zuckerberg és Franklin a romba dőlt házakkal a háttérben igyekeztek bemutatni a virtuális valóság nyújtotta technológia varázsát.

Eredmény:

• a hurrikán áldozatainak nyújtott jelentős adomány ellenére Zuckerberget azzal vádolták, hogy megpróbált hasznot húzni a tragédiából
• később bocsánatot kért és azt állította, hogy az egész kampány célja az volt, hogy felhívják vele a figyelmet a Vöröskereszt együttműködésére.

2018. március 8-án a skót BrewDog cég kiadott egy speciális sört, direkt nőknek, hogy felhívják vele a figyelmet a szexizmus okozta problémákra. Az új sört a Twitteren keresztül jelentették be, ahol a következő megjegyzést fűzték hozzá:

„Létrehoztunk egy sört a nőknek. És rózsaszín. Mert a nők is rózsaszínűek és ragyogóak, igaz? #szarkazmus”

Eredmény:

• az aktivisták és a közvélemény azzal vádolta meg a céget, hogy nagyon rossz tréfát űz egy nyilvánvalóan sok bosszúságot okozó problémából
• a cég megpróbálta bizonyítani, hogy nem a profitnövelés volt a céljuk, és az emberek félreértették az üzenetüket – nem sok sikerrel
• a vállalat képviselői csalódtak, hogy ennyire félreértették az emberek az üzenetüket, de az értékesítés nem állt le.

Idehaza sem szűkölködünk a nagy felháborodást keltő reklámokban. Az utóbbi idők egyik legnagyobb port kavart reklámkampánya kétségkívül a Cargomoda nevezetű ruházattal kereskedő céghez köthető, akinél valaki úgy gondolta, hogy jó ötlet lehet a Duna-parton fotózni a gazdátlanul álló cipőket. Ezzel egy probléma volt csupán, hogy az így készült fotók kísértetiesen hasonlítanak a Budapesten található holokauszt-emlékműre.

Eredmény:

• a közvéleményt megosztotta az ominózus hirdetés: volt, akik nem értették a felháborodás okát, mások fenyegető üzeneteket küldtek a cégnek
• a cég bocsánatot kért és a posztot törölték.

2014 Halloweenje előtt a Walmart egy „kövér nős jelmezek” nevezetű menüpontot hozott létre az ünnephez kapcsolódó termékeken belül.

Eredmény:

• az internetezők elfogadhatatlannak tartották az áruházlánc diszkriminálását
• a cég bocsánatot kért és a menüpontot törölték.

Az Audi kínai cégcsoportja 2017 júliusában kiadott egy videót, melyben autóvásárláshoz hasonlította a menyasszonyválasztást. A videóban látható vőlegény anyja felállt, majd elkezdte vizsgálni az ara fogait, orrát és fülét – mintha csak egy autó legfontosabb alkatrészeit ellenőrizné.

Eredmény:

• a Weibo (Twitter kínai változta) felhasználói szexizmussal vádolták a céget és csalódtak a márkában
• az Audi eltávolította a videót és bocsánatot kért.

2017 októberében a Dove egy hatalmas reklámbotrányba keveredett, miután egy 3 másodperces Facebookos videóban azt mutatták be, ahogy egy fekete lány leveszi a pólóját, majd hirtelen fehérré változik.

Eredmény:

• a közvélemény rasszizmussal vádolta a céget és útnak indult a #BoycottDOVE hashtag, hogy az emberek ne vásárolják a cég termékeit
• érdemes megjegyezni, hogy a cégnek nem ez volt az első olyan húzása, amikor tiszteletnek volt a feketékkel szemben
• a cég később eltávolította a videót és bocsánatot kért.

Ez a történet még egészen 1996-ba nyúlik vissza, amikor is a Pepsi kampányt indított, hogy mikre lehet beváltani a fogyasztók által felhalmozott hűségpontokat. A termékek a szokásosak voltak: pólók, kabátok és nadrágok, ám a reklám végére úgy gondolták, hogy viccből odatűzik: 7 millió pontért cserébe akár egy vadászgépet is vehetnek. Arra az egyre nem számítottak, hogy a seattle-i John Leonard komolyan veszi az ajánlatot.

Eredmény:

• John megtudta, hogy létezik ez a promóció és ezért 700 ezer dollár értékben vett ajándék pontokat, így összegyűlt neki a 7 millió pont és benyújtotta a céghez a vadászgép iránti igényét
• válaszul a cég közölte, hogy az egész csak tréfa volt, nem adnak vadászgépet senkinek
• az ügy bíróság elé került és 3 évig tartott
• még a Pentagont is bevonták az ügybe, akik elmondták, hogy nem lehet támadási célra használható repülőgépeket civil embereknek eladni
• a bíróság végül a Pepsi mellé állt azzal az indokkal, hogy a vadászgépet ajándékozó reklámhirdetés tréfa jellege egyértelműen nyilvánvaló.