Xsense Szórakoztató magazin
A filmek készítése során a rendezők gyakran különféle szakmai tanácsokat kérnek, különösképpen az orvosokkal folytatnak aktív konzultációt, hogy az orvostudományhoz kapcsolódó jelenetek minél inkább valósághűek legyenek. Előfordul azonban, hogy a valóság kevésbé látványos és érdekes, mint azt a hollywoodi filmek rendezői szeretnék, úgyhogy ilyenkor nem marad más hátra, mint egy kis extra fantáziát hozzáadni az orvosi szakvéleményekhez.
1. Tévhit: az amnézia teljesen törli a memóriát.
A gyakorlatban ritkán fordul elő, hogy az emberek teljesen elfelejtik az egész életüket. Általában bizonyos emlékek esnek csak ki nekik, de léteznek rá különféle terápiák, melyekkel ezek újra előhívhatók.
Bármilyen meglepő is, orvosi szempontból nézve a Némó nyomában című film Szenillája áll legközelebb a memóriakárosodás okozta problémák reális illusztrálásához: az emberek ilyenkor elfelejtik a neveket és nehézzé válik számukra az információk elraktározása.
2. Tévhit: gépi lélegeztetés közben beszélgethetünk a beteggel.
Csak a filmekben van ilyen, a valóságban a lélegeztetőgépen lévő emberek nem tudnak beszélni, leggyakrabban pedig gesztusok vagy írás útján kommunikálnak.
3. Tévhit: ha le akarsz lépni a kórházból, csak ki kell húznod a kanült.
Ha ezt a valósában is megpróbálnánk, olyan drámaian csökkenne a vérnyomásunk, hogy azonnal szédülni kezdenénk és valószínűleg elájulnánk.
4. Tévhit: egy ember viselkedése alapján megállapítható, hogy szívrohama van-e.
A szívroham valóban nagyon fájdalmas, de először csak olyan érzés, mintha valaki nyomná a mellkasunkat, ezért az emberek sokszor teljesen figyelmen kívül hagyják. Az elviselhetetlen fájdalom csak a szívroham kezdete után 90 perccel jelentkezik.
5. Tévhit: az agyrázkódás hatására az ember mindig elveszti az eszméletét.
Ez egy hatalmas tévhit, ami azért is baj, mert sok ember ezért nem veszi komolyan az agyrázkódás tüneteit, és bár szüksége lenne rá, inkább nem fordul vele orvoshoz. Agyrázkódás hatására az emberek ritkán veszítik el az eszméletüket, ám ha nem kapnak azonnali ellátást, komoly károsodást szenvedhetnek.
6. Tévhit: az áramütés életre kelti a halottakat.
Sajnos a betegek életre keltése csak a filmekben fordul elő, a valóságban nem. Ha megjelenik az a bizonyos egyenes vonal a képernyőn, akkor már bármit is csinálnak a defibrillátorral az orvosok, nem fogják tudni újraéleszteni az illetőt.
Ez a filmek által elterjesztett sztereotípia sok konfliktust szült egyébként az orvosok és a filmkészítők között, mivel számtalanszor vádolják meg az orvosokat azzal, hogy nem tesznek meg mindent a sérültért, és azért nem tudják életben tartani.
7. Tévhit: a lefagyasztott szerveket újra fel lehet használni donorként.
Will Smith „Hét élet” című filmében a lefagyasztott szívét a súlyosan beteg lányának adja. A valóságban ez azonban nem működne, a lefagyasztott szerveket (különösen a szívet) nem lehet újra felhasználni. Persze létezik szívátültetés, de ilyenkor fontos, hogy a szív akkor is verjen, amikor azt beültetik az új tulajdonosába.
8. Tévhit: bárki-bármivel kerül kórházba, egy oxigéncsövet kell dugni az orrába.
A film forgatókönyve szerint a főhős kórházba kerül, akkor biztosak lehetünk benne, hogy oxigéncső lesz az orrában. A valóságban ilyen nincs: az orrkanült kizárólag olyan helyzetekben használják, amikor a betegnek kis mennyiségű kiegészítő oxigénre van szüksége a megfelelő légzéshez.
9. Tévhit: ha egy embernek rohama van, azonnal le kell fogni.
Nem tanácsos. Különösen nem tanácsos erőltetve lefogni, ezzel ugyanis könnyedén eltörhetjük az illető végtagjait. Sokkal fontosabb, hogy azonnal hívjunk segítséget.
10. Tévhit: vannak olyan gyógyszerek, amik azonnal lenyugtatnak.
Gyakran láthatjuk, hogy az orvosok egy injekció vagy gyógyszer segítségével azonnal lenyugtatják a betegeket, de az igazság az, hogy nincs azonnali nyugtató. Még a leghatékonyabb nyugtató is csak hat perccel a használatát követően kezd el hatni.
11. Tévhit: olyan speciális orvost kell keresni, aki mindenhez ért.
Nincs olyan orvos, aki az orvostudomány minden területén egyformán kiemelkedő szintű professzionalizmust tudna mutatni, ezért kár is olyan orvost keresnünk, aki fő területétől eltérő területeken is kiváló szakmai képesítéssel bír.
12. Tévhit: ha valaki fuldoklik, erősen hátba kell veregetni.
Ha a fuldokló ember erőteljesen köhög, semmiképp se kezdjük el ütögetni a hátát: ez ugyanis megváltoztathatja a torkán akadt tárgy helyzetét, legrosszabb esetben pedig teljesen el is zárhatja a légutakat, amitől megfulladhat. Azonnal hívjunk segítséget, vagy tudásunknak megfelelően alkalmazzuk a Heimlich-fogást.
13. Tévhit: ha vérzik az orrod, döntsd hátra a fejedet.
Orrvérzésnél sokan reflexszerűen hátra döntik a fejüket, nem tudva arról, hogy milyen komoly problémát okozhatnak ezzel maguknak. Ha az orrvérzés súlyos, akkor a vér egy része lefolyik a gégén, majd onnan egyenesen a gyomorba, ami hányáshoz vezethet.
Ehelyett a módszer helyett inkább döntsük előre a fejünket és nyomjuk az állunkat a mellkasunkhoz. A vérzés csökkentése érdekében érdemes valamilyen hideg borogatást tenni az orrhídra.
14. Tévhit: a szülés gyors és egyszerű.
A nézők általában felháborodnak azon, hogy a filmekben milyen egyszerűnek és általánosnak tüntetik fel a gyermekszülés folyamatát. Az első gyermek szülése átlagosan 6,5 órát vesz igénybe, de ez minden embernél eltérő. Természetesen senki nem várja el, hogy az egész folyamatot végigmutassák a képernyőn, de ez a „berohanunk a kórházba, ahol már várnak az orvosok, megszüljük a babát, majd pár pillanat múlva már a mellkasunkon a gyermekünkkel fekszünk egy szobában” dolog egyszerűen nem reális.
