Xsense Szórakoztató magazin
Manapság bármilyen információt megtalálhatunk egyetlen kattintással vagy egy rövid Google keresés eredményeként. Ennek ellenére az emberek továbbra is hisznek olyan mítoszokban és tévhitekben, melyeket rég el kellett volna felejteni. Ha az emberek vennék a fáradtságot, könnyen kideríthetnék például, hogy a nőstény imádkozósáska nem feltétlenül harapja le a hím fejét, noha sokan még mindig meg vannak győződve erről.
8. tévhit: a jázmin mindenütt virágzik
Nézd meg a bal képen lévő virágokat. Talán egyszer te is csodáltad már őket az udvarodon arra gondolva, hogy „Ó, milyen gyönyörű jázmin!”. Gyönyörűnek gyönyörű, ez kétségtelen, de nem jázmin. A bal oldali virág egy jezsámen, és csak távolról hasonlít a jázminra.
Jó eséllyel valószínűleg soha nem is találkoztál valódi jázminnal, mivel ez a növény főleg a trópusokon és a szubtrópusi területeken nő. Az olcsó hamisítványának számító jezsámen ezzel szemben a hortenziák családjába tartozik, és egész Európában megtalálható.
7. tévhit: Einstein megbukott matematikából
Valószínűleg te is hallottál már róla vagy olvastad a Facebookon, hogy Albert Einstein nagyon rosszul tanult az iskolában. Ez részben igaz is, de nem volt rossz tanuló, inkább csak nehéz eset a tanárai számára. Nem szerette a klasszikus iskolai modellt, ezért Einstein már 15 éves korában otthagyta az iskolát. Később belépett a Zürichi Politechnikai Iskolába, bár sosem tette le a vizsgát.
Szintén gyakori tévhit, hogy az egykori zseni megbukott matematikából. Einstein valójában kiváló volt matekból, problémái pedig kizárólag a botanikával, állattannal és az idegen nyelvekkel voltak.
6. tévhit: Ausztrália fővárosa Sydney
Sydney Ausztrália legnépesebb városa, azonban sokak véleményével ellentétben nem ez az ország fővárosa. De hogyan terjedhetett el akkor egy ilyen világméretű tévhit? Talán azért, mert a metropolisz Sydney jut eszébe mindenkinek először, amikor Ausztráliára gondol. Egyébként Canberra az ország valódi fővárosa.
5. tévhit: Dante Alighieri írta az Isteni színjáték
Dante Alighieri mai napig híres művét régen egyszerűen „színjátéknak” hívták. A vers 1320-ban íródott, és csak az első nyomtatott kiadásakor, 152 évvel később kapta meg a „La Comedia di Dante Alighieri” címet.
Ami az „Isteni” előtagot illeti, a mű csak 1555-ben, Giovanni Boccaccio jóvoltából kapta meg ezt a címet, aki a szerző témáját és stílusát is fenségesnek tartotta.
4. mítosz: a sushi nyers hal
Sokan úgy vélik, hogy a sushi egy hagyományos japán étel, ami nem más, mint nyers hal rizzsel, hínárral és zöldségekkel. A sushihoz azonban nem feltétlenül kell tenger gyümölcse, gyakran készítik simán zöldségekkel. A nyershúsos étel, amire az emberek gondolnak ilyenkor, azt a japánok valójában sashiminek hívják.
3. tévhit: ha egy személy álmában csikorgatja a fogát az a férgek miatt van
A fogcsikorgatást tudományosan bruxizmusnak nevezik. Gyakran előfordul, hogy a bruxizmus támadása alvás közben jelentkezik, és nem csak a környező embereket zavarhatja, hanem sok gondot okozhat magának a csikorgatónak is. Az ilyen tevékenység ugyanis fogzománc kopással, a fogazat görbülésével, izom- és fejfájással, illetve egyéb rendellenességekkel járhat.
Az oka azonban egyáltalán nem a férgekben keresendő, mint ahogy azt a szüleink és nagyszüleink mondták nekünk gyerekkorunkban, hanem a stresszben és az idegi feszültségben. Az orvosok szerint a gyermekek körében a hiperaktív gyermekek szenvednek leggyakrabban a bruxizmustól.
2. tévhit: a citrom a legjobb C -vitamin forrás
Mindannyian hallottuk már a szüleinktől, hogy milyen fontos a citrom fogyasztás, hiszen abban van a legtöbb C-vitamin, de ez így egyszerűen nem igaz. Kiderült, hogy a citromban valójában körülbelül ugyanannyi C-vitamin található, mint például a karfiolban. A leggazdagabb természetes C-vitamin forrás pedig nem más, mint a kakaduszilva, ami kizárólag Ausztráliában terem. Ennek a gyümölcsnek 100 grammja 5300 mg C-vitamint tartalmaz.
1. tévhit: Kolumbusz Kristóf volt az első európai, aki Amerikába érkezett
Valószínűleg 500 évvel Kolumbusz Kristóf érkezése előtt Leif Eriksson európai viking egy expedíció során már meglátogatta Amerika partjait. Az izlandi legenda szerint a viking úgy döntött, hogy egy furcsa földet tanulmányoz, amivel a kereskedők találkoztak az útjuk közben. Eriksson összeállított egy 35 fős csapatot, és elindult abba az irányba, amerre a pletykák szerint új, felfedezetlen partok vártak rá.
1960-ban egy régészcsoport megerősítette ezt a tényt, mivel vikingek nyomaira bukkantak Labrador és Új-Fundland partjainál. A maradványok körülbelül 1000-ben kerülhettek Amerika partjaira, és felfedezésük után az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították őket.
