14 hihetetlen tény Norvégiáról, amit valószínűleg nem tudtál korábban

Mindig szórakoztató új dolgokat tanulni a különböző kultúrákról és hagyományokról, legyen az egy egzotikus sziget néhány lakossal vagy egy gazdag európai ország több mint 5 millió lakossal. Minden országban megvannak a maga érdekességei, és ez alól Norvégia sem kivétel. Gondoltad volna például, hogy ha nem lennének norvégok, akkor sushi sem létezne? Hát azt, hogy a norvég királyi gárda dandártábornoka egy pingvin volt?

1. Amikor Norvégiában valaki kiad egy új könyvet, a könyv átmegy a Norvég Művészeti Tanács ellenőrzésén, és ha megfelel, azonnal 1000 példányt vásárolnak belőle, amit az ország könyvtárainak küldenek szét, vagy 1550-et, ha gyermekkönyvről van szó. Ez a lenyűgöző ötlet számos kis kiadót és kezdő írót támogat. Norvégiában egyébként nem kell áfát fizetni a könyvek után.

2. A norvég olajalap értéke több mint 1 billió dollár, de az ország évente csak 3%-át költi el, mert tartalékolja a következő generációknak.

3. A Spitzbergák a világ egyetlen vízummentes övezete. Ez azt jelenti, hogy itt bárki korlátlan ideig élhet és dolgozhat attól függetlenül, hogy melyik országból érkezett.

4. Jens Stoltenberg, Norvégia volt miniszterelnöke 2013-ban taxisofőrként dolgozott inkognitóban. A miniszter Oslóban dolgozott taxisként azért, hogy jobban megismerhesse az átlagemberek véleményét és jövővel kapcsolatos terveit, mivel a taxik egyike azon helyeknek, ahol az emberek őszintén beszélnek a nézeteikről.

5. A norvégiai Halden börtön őreit arra ösztönzik, hogy próbáljanak meg minél családiasabb hangulatot kialakítani a fogvatartottakkal, és például közösen sportoljanak és szórakozzanak az erre kijelölt időben. A börtön cellái egyébként 10 négyzetméteresek, és van bennük többek között síkképernyős TV, WC és zuhanyzó valamint bolyhos törülköző is.

6. Norvégiában a „texas” szó az „őrült” szlengesített szinonímája. A Norvég Nyelvi Tanács elnöke szerint ez akkor terjedt el az országban, amikor a norvégok elkezdtek cowboy filmeket nézni.

7. Norvégia összes lakosának jövedelme és vagyona nyilvánosan elérhető. Az ötlet lényege, hogy visszaszorítsák az adóelkerülést, mivel ennek köszönhetően, aki alacsony jövedelmet jelent be de mégis luxus körülmények között él, azonnal gyanússá válik a hatóságok előtt.

8. A norvégok megőrülnek a tacoért. Annak ellenére, hogy ez az étel csak a 90-es években jelent meg az országban, olyan gyorsan népszerűvé vált, hogy ma már külön taco pénteket is tartanak minden héten.

9. 2007-ben Norvégiában vezették be az autókra vonatkozó legszigorúbb törvényeket. A norvégok törvényben szabályozták, hogy az autógyártók ne használhassák a „zöld”, „környezetbarát”, vagy „tiszta” kifejezéseket csak azért, mert az ő autójuk kevesebb kárt okoz, mint más gyártók autói, de ettől még ugyanúgy szennyezik a környezetet.

10. Norvégiában nagyon népszerű az úgynevezett lassú tévézés. Ennek lényege, hogy a hétköznapi dolgokat elnyújtva tudósítják, így születtek például 376 órás sorozatok, amik egyetlen hajóutat örökítettek meg, 60 órás kóruséneklések és 12 órán át rögzített kötögetések is. 2009-ben az egyik legnépszerűbb norvég műsor a Bergensbanen nevű tévéműsor volt, melyben 7 órán keresztül mutatták be, hogyan jut el egy vonat Bergenből Oslóba.

11. Adózási szempontból nézve a sztriptíztánc és a vetkőzés Norvégiában művészetnek számít, ezért kevesebb adót kell utána fizetni.

12. A Spitzbergákon, az Oslótól 2030 km-re északra fekvő szigeten olyan komoly veszélyt jelentenek a jegesmedvék, hogy a sziget kormányzója azt javasolta, az emberek vigyenek magukkal lőfegyvert, ha elhagyják a házaikat.

13. A norvégoknak korábban volt egy Troll nevű autómárkájuk. A troll azonban csak 5 autót gyártott, ám ezek ma is megtalálhatók az ország különböző múzeumaiban. A Troll autókat 1956 és 1958 között gyártották.

14. Norvégiában a húsvétot „Påskekrim” (húsvéti bűn) néven emlegetik. Ilyenkor minden norvég krimit olvas, vagy krimit néz a tévében, az újságok pedig külön krimivel kapcsolatos mellékletet készítenek. A hagyomány hosszú múltra nyúlik vissza.

A hagyomány akkor kezdődött, amikor két fiatal norvég szerző – Nordahl Grieg és Nils Lie – azzal az ötlettel állt elő, hogy írnak egy krimi bestsellert. A kiadójukkal közösen a húsvét előtti vasárnapon egy reklámkampányt indítottak, melynek keretén belül hamis újságokat kezdtek nyomtatni, címlapjukon a „Bergeni vonatot kifosztották az éjszakában” című könyvvel.

A lakosok a valósághű gerillamarketinget annyira összetévesztették egy valódi rablással, hogy elsöprő figyelmet kapott az országban, a regény pedig nem meglepő módon hatalmas sikert aratott. Sokan ezt a regényt tekintik az első „húsvéti bűnnek” és magának a hagyomány eredetének is.

forrás

Ha tetszett ez a bejegyzés, értékeld azzal, hogy megosztod a Facebookon! Köszönjük! 👍🙏