Xsense Szórakoztató magazin
A terhesség nem ott kezdődik, amikor már a kezedben van a pozitív teszt, és hirtelen azt sem tudod, hogy most örülj vagy pánikolj. Utána pedig nem ér véget azzal, hogy megszületik a gyermeked.
Mindig úgy éreztem, hogy a terhesség nem igazán nekem való dolog, ettől függetlenül háromszor átéltem. Tudom, hogy sokan úgy élik meg, hogy életük legcsodálatosabb időszaka volt, amíg várandósok voltak, de én nem tartozom közéjük. Nekem hullámvasút volt, és visszaemlékezve rá azt érzem, hogy de jó, hogy több gyereket már nem szeretnék. Amikor ebbe belegondoltam – mert mégis, ez olyan eretnek gondolat –, akkor jöttem rá, hogy azért van ez így, mert nemcsak arról a kilenc hónapról van szó, amíg a gyermekemet hordom, hanem jóval többről.
A terhességhez tartoznak azok a hónapok is, amikor még csak aggódsz és várod, hogy milyen eredménye lesz a terhességi teszteknek.
Visszatartod a lélegzeted és megfogadod, hogy most nem csinálsz ilyen korán tesztet, hiszen még csak fél napja késik a menstruációd, de azért mégis lemész a patikába és mégis megpróbálod.
Ezekben a hónapokban – olykor akár években – látsz mindenhol terhes kismamákat, akikre nem akarsz irigykedni, velük szeretnél örülni, de már annyira szeretnél saját kisbabát, hogy az egész lelked sajog tőle, hogy másnak miért sikerül, és neked miért nem. Amikor már azt hiszed, hogy neked sosem lesz gyereked, azt hitted, hogy ez sokkal könnyebb lesz, és átkozod magad, amiért olyan sokáig szedted a fogamzásgátlót, megsiratod minden hónapban a menstruációdat. Mindegyik a terhességedhez tartozik. Mindegyiket ebben az időszakban egy minivetélésnek éled meg.
A kilenc hónap és a szülés után pedig azok a hónapok is a terhességhez sorolhatók, amikor vérzel, és minden belső szerved átrendeződik, visszamászik a helyére.
Olyan, mintha háború dúlna odabenn. A szerveid nem a helyükön vannak még jó ideig, a tested pedig idegenként lakik veled. Rá sem ismersz, nem így indultál, nem voltak csíkjaid, nem lógott a bőr a hasadon. És határozottan emlékszel, hogy kilenc hónappal ezelőtt még – sőt a terhesség elején is – belefértél a kedvenc nadrágodba, ami most érintetlenül lóg a fogason. A hormonjaid táncot járnak, hol sírsz, hol boldog vagy, ők is mind a terhességedhez tartoznak.
A terhesség benne van azokban a hónapokban is, amikor elveszel a szülés utáni depresszióban. Abban a szürke ködben, amiben csak kimerültséget érzel, és amin keresztül alig látod a kisbabád mosolyát. Amikor rád nehezedik a magány és a tehetetlenség, nem látod a fényt az alagút végén.
Azokat az éveket is számoljuk bele, amiket örökre felcímkéz a terhességed. Lettek terhesség előtti és terhesség utáni évek. „Emlékszel, pont akkor vettük az autót, amikor teherbe estem”, vagy „Milyen jó nyaralás volt, utána lettem terhes”.
A terhességhez tartozik minden könny, ima és telefonhívás, amíg az örökbefogadó szülők várják a gyermeküket.
Az a rohanás, amikor pelenkát kell venni, mert váratlanul mégis gyermek érkezik a házhoz. Az ő hónapjaik is a terhesség hónapjai, annyi a különbség, hogy nem a testükben, hanem a szívükben hordják ki a gyermeküket.
A terhesség azokban az éjszakákban is benne van, amikor kétségbeesetten keresed, hogyan kell lázat csillapítani, köhögést megszüntetni, vérzést elállítani. Abban a sok hónapban, amit azzal töltesz, hogy ellásd a gyereked sérüléseit.
Terhesség az is, amikor koraszülöttként jön világra a babád, és számolod a napokat, és minden pici fejlődés hatalmas győzelmet jelent. Hozzá tartozik a mellszívóval éjjelente pumpálás, a tápszerkeverés, az ítéletekkel hadakozás, a büszkeség és az önbizalom-építés lépésről lépésre.
Mintha egy óriási falat kellene felépítened kavicsonként, kemény munkával, olyan úton, ahol azelőtt még sosem jártál.
A terhesség idejéhez számolhatod azt is, ahogy anyukás barátságok kialakulnak, hogy megtanulsz segítséget elfogadni, vagy hogy földhöz veri magát a dackorszakosod. Ahogy a kezedbe fogod először a babádat, és lepereg a szemed előtt az élete, a pelenkacseréktől kezdve az ágy alatti mumusokon át egészen a diplomáig.
Ha a terhességi heteket abban mérnénk, hogy mennyit öregszünk ezekben a hónapokban, években, sokkal több jönne ki, mint 9 hónap. Hány évvel lesz idősebb a lelkünk, amíg várakozunk, nem alszunk, amikor aggódunk? Ha időben mérhetnénk a szeretetet, hány életet töltünk azzal, hogy nézzük, ahogy alszanak a gyerekeink?
Lehet, hogy ténylegesen a terhesség 9 hónapig tart, de igazából sokkal több ennél.
