Margherita Barbieri mindössze 18 éves, de ő már átesett jó néhány megpróbáltatáson. Szerencsére hajlandó megosztani a tapasztalatát, annak reményében, hogy talán tud segíteni másoknak, akik hasonló helyzetben találják magukat.
Margherita, eredetileg Readingből (Anglia) származik, élete álma volt, hogy balett-táncos legyen. Ugyanakkor, az ő szigorú tánctanára folyamatosan azt mondta neki, hogy a túl domborulatos teste alkalmatlan a balettre. Úgy nyilatkozott, hogy “vastagok a combjai”. Margheritát felidegesítették és zavarba hozták a megjegyzések, így belekezdett egy megszorító diétába, hogy lefogyjon.
Margherita nem szerette volna, hogy a teste álmai útjában álljon, így ő vissza fogta az evést, mindössze 140 kalóriát fogyasztott naponta. Rendszeresen böjtölt is, napokig nem evett semmit. A teste reagált, mindössze 12 hónap alatt elvesztette a testsúlya felét. 50-ről 25 kg-ra fogyott. Azt elismerte, hogy a tanára megjegyzései miatt utálta meg a testét, “A súlyom tökéletes volt, de akkor ezt nem vettem észre, mert elhatároztam, hogy jobb táncos leszek, így elkezdtem túlzásba vinni a koplalást. Elkezdtem élvezni bünteti a testemet, és szerettem gyűlölni magam.”
Margherita évekig küzdött evészavarral (anorexia) míg végül megtalálta a módját, hogy megtörje a ciklust. Ahogy a táplálkozási szokásai javultak, úgy a külseje és az általános egészsége is. Létrehozott egy több, mint 200 ételből álló listát, amelyen olyan ételek szerepeltek, amiktől a betegsége alatt ő is irtózott (például: vaj vagy csokoládé) és elkezdte beépíteni a kalóriadús ételeket az étkezésébe.Fokozatosan, minden nap kipipálta azokat az ételeket, amiket megevett és minden kóstoló után megengedte magának, hogy egyen belőlük. Az súlya folyamatosan nőtt, míg visszanyerte a természetes súlyát (55kg).
Margherita most úgy érzi, egészségesebb és szebb, mint valaha. Abba hagyta a balettet, időközben rájött, hogy egészségtelen a testének. Szenvedélye most a tánc musicalekben, ahol úgy érzi, sokkal nyugodtabb az élete. Margherita jelenléte elég ismert lett a közösségi médiában, és azt tanácsolja mindazoknak, akik követik őt, hogy “Tanuljátok meg szeretni a testeteket és magatokat, legyetek jó kapcsolatban az ételekkel. Az anorexia egy erőteljes betegség, amely gyakran életveszélyes, és én annyira szerencsés vagyok, hogy időben észhez tértem, és sikerült visszanyernem a természetes szépségem.”
A szerencsétlen megjegyzések a testéről elindítottak egy olyan rémálmot, ami éveken keresztül kínozta Margheritát, de szerencsére sikerült leküzdenie a betegséget, és visszanyernie az irányítást az élete felett.
Ez a történet egy nagy emlékeztető arra, hogy soha ne engedd meg senki másnak, hogy meghatározzon téged.