Szabadkán voltunk a piacon, amikor egy roma asszony jött oda hozzánk a pár hónapos gyermekével és ételre kért pénzt! Megsajnáltam és segíteni szerettem volna, de cserébe Ezt tette velem?Vigyázzatok!

Elég hűvös volt az idő, főleg a kicsi számára, mert annyira vékony ruhába volt felöltöztetve, hogy az már felháborító. Én simán elbírtam a vastag téli kabátot. Megsajnáltam őket ezért gyors bementem az egyik boltba és vettem nekik elemózsiát! Friss péksüteményt, innivalót, a picinek bébiételt! Még azon is elgondolkodtam, hogy nézek valami melegebb ruházatot a gyermeknek…

Nagy boldogan kivittem és mondtam neki, hogy fogadja sok szeretettel, egészségükre! Ezután jött a rossz része! Mivel pénzt nem talált a zacskóban, “mocskos magyar” felkiáltással kivágta a csomagot a legközelebbi kukába és tovább állt.

Egy világ omlott össze bennem akkor abban a pillanatban! Az ott sétálók, mind engem néztek, hogy mi történhetett. Én még ilyen ócskán nem éreztem magam. Rosszul esett, hogy ilyen hiszékeny vagyok.
Az ember jó szándékkal próbál a másikon segíteni, erre ezt kapja az arcába! Hozzáteszem, egy másfél óra múlva szinte ugyanez a szituáció lejátszódott egy honfitársammal…Mondjuk tőle vissza is kapta az égi áldást!! Egyedül csak azt az ártatlan kis csöppséget sajnálom, akit eszközként használ fel feltehetően az anyja (bár már abban sem vagyok biztos). Ebben a hűvös időben egész nap kint van vele egy vékonyka kis ruhában! Szörnyű!!!
Köszönöm, hogy elolvastad a történetem: Sándor Szilvia