Xsense Szórakoztató magazin
A pikkelysömör tulajdonképpen egy autoimmun megbetegedés, amelyet sajnos teljesen meggyógyítani nem lehet, minden embernél más-más intenzitással jelentkeznek a tünetek, a vöröseses, rózsaszínes bőrkeményedések, amelyek olykor égető, viszkető érzést okoznak.
Egyes típusú fehérvérsejtek megtámadják az egészséges bőrsejteket, emiatt alakulnak ki a nem túl esztétikus foltok. Az Egyesült Államokban, a statisztikai adatok szerint mintegy 7,5 millió embert érint a betegség.
Pikkelysömör esetén zavar keletkezik a bőrsejtek képződésekor is, a folyamat felgyorsul, így az elhalt hámrétegek nem tudnak megfelelő időben a bőr felszínéről távozni, mert az újabb bőrrétegek föléjük képződnek. Ezért alakul ki sok embernél a kényelmetlen, száraz bőrkeményedés, amely súlyosabb esetekben vérezhet is, az ízületeket is károsíthatja, romolhat a látás, 2-es típusú cukorbetegség alakulhat ki, de sajnos a magas vérnyomással, szívproblémákkal, vagy pszichikai zavarokkal is szembe nézhet az illető.
Természetesen ez a feltűnő betegség sokaknál visszatetszést okoz, nem mernek feddetlen karral kimenni az utcára, vagy a vízparton is igyekeznek takargatni testrészeiket, így a depresszió is felütheti a fejét.
A D-vitamin nagyon fontos
Akiknél kialakult a pikkelysömör, azoknál nagyon fontos, hogy a D-vitamint szinten tartsák, egész évben 50–70 ng/ml az optimális arány. Ez a vitamin nagy hatással van az immunrendszer egészséges működésére. Szakértők megfigyelései alapján a pikkelysömörtől szenvedők 80 százaléka télen viseli a legnehezebben a betegséget, nyáron ez az arány 50 százalék, tehát egyértelmű, hogy a D-vitamin enyhíti a kellemetlen tüneteket, pótlása, szinten tartása kulcskérdés.
A legjobb módja, hogy D-vitaminhoz jusson a szervezet, ha kimegyünk a napra, ehhez még az orvos véleményét sem kell kikérni. A D-vitamin begyűjtése mellett a pikkelysömörös embereknek azért is érdemes a napon tartózkodniuk, mert egyes kutatások azt igazolták, hogy az ibolyántúli sugarak elpusztítják azokat a fehérvérsejteket, amelyek megtámadják az egészséges bőrszöveteket, így csökkentve a varasodás és gyulladás kockázatát.
Az alacsony D-vitamin szint összefüggésben van a Parkinson-kórral és a különböző daganatos megbetegedések keletkezésével is, főleg a vastagbélrák kialakulásának veszélye fenyegeti azokat, akik kevés D-vitaminhoz jutnak.
A D-vitamin szintet kimutató vizsgálatok nem adnak túl sok bizakodásra okot, hiszen a legmagasabb átlagszinttel rendelkező személyek esetében is épp, hogy elérte a 27,5 ng/ml-es határt, amely így is jóval alul marad az optimális 50–70 ng/ml-es javasolt szintnél.
A 2007-ben, Joan Lappe és Robert Heaney által vezetett kutatás során az derült ki, hogy a menopauzába lépett nők esetében, akiknek terápia révén a szervezetükben a D-vitamin elérte a 40 ng/ml-es határt, 77 százalékkal csökkent a rákos betegségek kialakulásának kockázata, és még így is a 40 ng/ml épp, hogy megközelíti a javasolt szintet. Az optimális 50–70 ng/ml-es D-vitamin arány az egészséges szervezet működését segíti, de akinél rákot, szív-, vagy immunbetegséget állapítottak meg, ideális esetben a D-vitamin mértéke el kellene érje a 700–100 ng/ml-es határt.
Egy 37 ezer embert vizsgáló kutatás szerint a résztvevők 69 százalékának D-vitamin szintje 20 ng/ml volt, vagy még ezt a szintet sem érte el. 15 százaléknak 20–30 ng/ml D-vitamin volt a szervezetében. A férfiak közül a 31–60-as, míg a nőknél a 16–30-as korosztálynál mutatták ki a legnagyobb arányú D-vitamin hiányt. Amennyiben úgy döntünk, hogy D-vitamin kiegészítőt szeretnénk szedni, akkor mindenképp a D3-as vitamint válasszuk, ne pedig a szintetikus módon előállított D2-es típust. Melléje még jó, ha K2 vitamint és magnéziumot fogyasztunk. De mindez mégsem pótolja teljes mértékben a napsütést, így ragadjunk meg minden alkalmat, és a délelőtti, délután órákban sütessük bőrünket, vigyázva arra, hogy ne égjünk le.
