Xsense Szórakoztató magazin
A készítők nem mindig adnak a történelmi hűségre.
Ha belegondolunk, kevés film az, ami a jelen korban játszódik. A mozik többsége vagy a múltban, sokszor akár évszázadokkal korábban, vagy épp valamikor a jövőben játszódik. A jövőbe helyezett történetekkel kvázi nem lehet hibázni, hiszen most még nem tartunk ott, hogy előre lássuk, vajon hiteles-e vagy sem, retrospektíve meg már úgy is mindegy lesz.
A múltban történő filmekkel már más a helyzet, hiszen a történelemkönyvekben ott van minden feketén fehéren. De a filmek készítői még így is sokszor figyelmen kívül hagynak néhány részletet, ami bizony elég bosszantó. Hiszen ha már egyszer kiírják az elejére, hogy „Igaz történet alapján”, akkor jobb lett volna, ha kicsit alaposabban utánajárnak a dolgoknak.
Halálsoron
A történet 1935-ben Louisiana-i fegyházban játszódik. A filmben minden halálbüntetést villamosszékkel hajtanak végre, noha Louisiana államban ezt az eszközt csak 1941-től kezdték el használni
Kódjátszma
2014-ben Benedict Cumberbatch főszereplésével készült film a matematikus zseni, Alan Turing életét és munkásságát mutatja be, az Enigma-kód feltörését középpontba helyezve. A film többé-kevésbé hiteles, ám azt elfejtették megemlíteni, hogy Turing együtt dolgozott egy Gordon Welchman nevű matematikussal, akinek szintén hatalmas érdemei voltak a sikerben. Az ő neve még csak el sem hangzik a filmben.
Apollo 13
Az Apollo 13 annak a három asztronautának a történetét meséli el, akik az Apollo–13 küldetésen a Holdra szálltak volna. Ők Jim Lovell, Jack Swigert és Fred Haise asztronauták. A filmbe azonban becsempésztek egy extra szereplőt, Ken Mattingly-t, akit Gary Sinise alakított, csakhogy valóságban ő nem vett részt a küldetésben, betegség miatt a Földön maradt.
A rettenthetetlen
A Mel Gibson főszereplésével és rendezésében készült 1995-ös mozi a William Wallacevezette skót szabadságharc idejébe repít minket vissza. Egy valóban jól sikerült történelmi film, aminek bökkenője a jelmezekben rejlik. A valóságban ugyanis abban az időben, a XIII. században a skót férfiak még nem viseltek kiltet, vagyis skót szoknyát és a kék arcfestés is csupán filmes húzás volt.
Trója
Ez a film inkább a mozi pénztárak meghódítása érdekében készült, mintsem a trójai háború Homérosz által megírt eseményeinek vizuális megjelenítése céljából. A filmben több baki is van. Egyfelől többször is látni, ahogy a csatában elveszettek szemére egy-egy pénzérmét helyeznek. A valóságban akkoriban még egyáltalán nem voltak érmék, amikor pedig voltak, akkor azokat az elhunyt szájába tették. Modern esernyőt is láthatunk a filmben, mikor Helené bevonul Trójába, ami szintén nem volt még akkoriban. Arról nem is beszélve, hogy Akhilleusz már rég nem volt életben, amikor a görögök a leleményes Odüsszeusz ötletére falovat eszkábáltak össze. Valószínűleg szerették volna, ha Brad Pitt-nek minél több „nagy” pillanata van a filmben.
A Karib-tenger kalózai
A film eseményei fiktívek, ám az ideje nagyon is meghatározható és nagyjából az 1740-es évekre tehető. Így pedig már észrevehetők a hibák is, pl. a gyümölcsökkel kapcsolatban is. Barbossa is és Jack Sparrow is eszik zöldalmát, ami egészen 1868-ig nem volt ismert-
Titanic
Van egy jelenet, mikor Rose majdnem leveti magát a hajóról a jeges óceánba, de Jacklebeszéli róla. A fiú mesél egy anaekdotát egy rokonáról, aki a Wisconin-i Wissota tóban szokott horgászni. A valóságban ez a mesterséges tó még nem is létezett, mikor a Titanic elsüllyedt. Még James Cameron is hibázik néha
Gladiátor
A Gladiator filmben láthatod a gázpalackot a szekeren. Azokban a napokban nem volt gáz.
Marie Antoinette
Egy szép hiba található Sofia Coppola életrajzi filmjében, amely a francia királynőről, Marie Antoinette-ről szól. A cipők valószínűleg nem voltak trendek azokban az időkben.
