Xsense Szórakoztató magazin
A világ leghíresebb látványosságait remélhetőleg senkinek sem kell bemutatni, hiszen minden valamirevaló tanult embernek illik tisztában lenni azok főbb paramétereivel. Akadnak azonban olyan érdekességek velük kapcsolatban, melyek sokszor minden más jellemzőjüknél izgalmasabbak, és ennek ellenére mégsem nagyon tud róluk semmit az emberek többsége. Az alábbi listán most a világ 9 leghíresebb látványosságának ilyen, ‘rejtett’ részleteit gyűjtöttük egy kalap alá…
1. Lakás az Eiffel-torony legfelső emeletén.
Gustave Eiffel úgy tervezte meg a róla elnevezett tornyot, hogy annak legfelső emeletén egy pihenésre és szórakozásra is alkalmas lakást lehessen kialakítani. Található benne többek között egy konyha, egy fürdőszoba, két hálószoba, egy nappali, na és persze a semmi máshoz sem fogható kilátás. A lakás egyébként arról is híres, hogy Gustave Eiffel itt fogadta korának egy másik nagy koponyáját, Thomas Edisont.
2. Szakad lánc a Szabadság-szobor lábánál.
A new yorki Szabadság-szobrot valószínűleg senkinek sem kell bemutatni. Ha személyesen ugyan nem is, filmekben, képeken és egyéb internetes tartalmakban már biztosan láttuk korábban. Népszerűsége ellenére azonban kevesen tudják róla, hogy lábánál egy szétszakadt lánc látható, mely egyfajta jelkép, amivel az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének százéves évfordulóját kívánták kihangsúlyozni a Franciák.
3. Az isleworth-i Mona Lisa
Hugh Blaker, brit műgyűjtő 1911-ben egy délnyugat angliai nemesi házban járt. A hallban elhaladva szeme sarkából Mona Lisát pillantotta meg a falon és egy pillanat alatt végig futott az agyán a gondolat, hogy miért nem egy divatosabb festő művét akasztották a helyére, miért is “égeti” magát a tulajdonos egy másolattal. Azonban jobban megnézve látta, hogy nem is a jól ismert Mona Lisa látható a festményen, hanem egy fiatalabb nő, azaz Mona Lisa fiatalabb korában. A háttér is kissé más, de nagyban hasonlít az “eredetire”. A legfeltűnőbb különbség a két oldalon látható két oszlop, így a kép tágabb környezete látható, mint a jól ismert Leonardo festményen.
2013-ban a zürichi Mona Lisa alapítvány a svájci Szövetségi Technológiai Intézet segítségével szénizotópos kormeghatározást végzett, ami alapján megerősítették, hogy az alkotás valóban da Vinci korabeli. A kép készítéséhez felhasznált anyagok pedig egyeznek Leonardo egyéb munkáiban felhasznált anyagokkal. A vizsgálatok alapján tehát egyértelműen arra lehet következtetni, hogy ez da Vinci egy korábbi festménye lehet, bár ezt a mai napig sem erősítette meg senki ,,hivatalosan”.
4. Időkapszula a Rushmore-hegy belsejében.
Az emlékmű tervezésekor Gutzon Borglum kitalálta, hogy az egyik szikla belsejében egy ,,Hall of Records” névre hallgató titkos szobát fog létrehozni, ahol a jövőbeni generációk az Amerikai Egyesült Államok legfontosabb dokumentumait és információit találhatják majd meg, jól elzárva a külvilágtól. Borglum ehhez az Abraham Lincoln feje mögött található egyik sziklát szemelte ki célpontként, ám a munkálatok közben Borglum váratlanul meghalt, így a munka nem került befejezésre.
1998-ban, több mint 50 évvel Borglum halála után, egy megemlékezés alkalmával végül is elhelyezték (és lezárták) a félkész teremben a legfontosabb amerikai dokumentumok másolatait, hogy így tisztelegjenek a művész emléke előtt. Így ez a terem most egyfajta időkapszulaként funkcionál a Rushmore-hegy belsejében.
5. A Nagy Szfinx eredeti külseje.
A gízai nagy szfinx a Föld egyik legnagyobb és egyben az egyik legrégebbi szobra. Eredetileg fényes festék borította, melyből ma már csak a füle mögött található néhány folt, elvétve. Ugyancsak nagy megpróbáltatásnak lett kitéve a szfinx orra és szakálla, melyből alig-alig maradt valami napjainkra.
Egyes spekulációk szerint az oroszlán testű, ember fejű Szfinxnek a feje eredetileg szintén oroszlán volt, melyet később faragtak át emberi fejjé. Ezt az elméletet erősíti, hogy a Nagy Szfinx-szobor feje aránytalanul kicsit a testéhez, így elképzelhető, hogy valóban valamiféle átalakításon esett át még annak idején.
6. A Pisai ferde torony rejtélye.
A Pisai ferde torony a mai napig számos rejtélyt őriz magában. Ezek közül az egyik legnagyobb, hogy senki sem tudja pontosan, ki is építette. Ez többek között annak köszönhető, hogy majd 200 évig építették, ezért számtalan építész munkálkodott rajta. Sok éven át a tervezést Guglielmo és Bonanno Pisanónak tulajdonították, ám Bonanno Pisano 1185-ben elhagyta Pisát és Szicíliába költözött, majd később csak meghalni tért vissza szülővárosába. Éppen ezért a világ egyik leghíresebb tornyának építészének személyazonossága mindmáig vitatott.
7. A félreismert torony.
Ha valakit megkérdeznénk, hogy ugyan mondja már meg, mi látható a képen, valószínűleg kérdés nélkül rávágná, hogy ez a Big Ben. Igen ám, a Big Ben név azonban csak a torony belsejében található hatalmas harangra utal. A torony hivatalos neve egyébként 2012-ig „The Clock Tower Palace of Westminster” volt, ekkor változtatták át „Elizabeth Tower”-re. Ennek ellenére a mai napig mindenki Big Ben óratoronynak hívja, tévesen.
8. A Golden Gate híd színének kalamajkája.
Az Instagram statisztikái alapján a Golden Gate híd az egyik legtöbbet fényképezett ember alkotta építmény a világon, melyről kevesen tudják, de csak egy hajszálon múlt, hogy nem más színű lett végül. Az amerikai haditengerészet ugyanis ragaszkodott hozzá, hogy a híd fekete és sárga csíkok váltakozásával kerüljön lefestésre, így biztosítva, hogy még nagy ködben is jól látható legyen. Irving Morrow építész azonban letette a lábát és nem engedte magát meggyőzni, így végül a híd sötét narancssárga színű lett. A történet azért is érdekes, mert viszonylag ritka az ilyen nagy építmények esetében, hogy kialakulásukkor nem a biztonságot, hanem inkább a szépséget részesítik előnyben annak tervezői.
9. A ‘Sikoly’ háttere.
Edvard Munch Sikoly című festményét valószínűleg senkinek sem kell bemutatni. Munch naplójában így írta le a kép megalkotásának körülményeit:
„Egy este épp egy gyalogúton sétáltam, amikor a város az egyik oldalon volt, míg a fjord alatta. Fáradtnak és betegnek éreztem magam. Megálltam és elnéztem a fjord fölött, – a Nap éppen lemenőben volt, amikor az ég vérvörössé változott. Úgy éreztem, hogy egy sikoly préselődik ki a tájból és úgy tűnt számomra, mintha hallanám a sikoltást. Megfestettem a képet és a vérvörös felhőket. A színek szinte sikoltottak. Ez vált A sikollyá.”
2003-ban csillagászok és kutatók egy csoportja megállapította, hogy Munch nagy valószínűséggel a Krakatau-vulkán 1883. augusztus 27-i kitörésének ‘köszönhette’ festményének inspirációját, az ekkor levegőbe kerülő elképesztő mennyiségű vulkáni hamu ugyanis éveken keresztül sokkal „tüzesebb” naplementét hozott szerte a Földön. Ha nincs a vulkánkitörés, talán a felhők se lettek volna olyan vérvörösek, hogy inspirálják a művészt. Ezt már sosem fogjuk megtudni.
