Igaz történet alapján készült ez az írás.
Az internet és a közösségi média az emberek szerint egy tök jó dolog, és használják is rendszeresen, de egy dolgot elfelejtenek. Szó szerint mindenki használhatja.. A gyilkosoktól az emberkereskedőkig, bárki!
Az én történetem arról szól, hogy a gyermekemet elveszítettem, egyetlen megosztása miatt.
Egy korabeli fiatal srác jelölte ismerősnek, és elég sokat csetelgettek is egymással, de soha nem gondoltam volna, hogy ebből bármi baj lehetne, hiszen a játszótéren is sokat trécselt más fiúkkal.
Az egy különleges napvolt, mivel az volt az első iskola napja a harmadik osztályban. Reggel ki is írta facebookra, hogy mennyire várja már hogy bent lehessen az új iskolában, és egy mosolygós profilképet töltött fel mellé.
Most pedig gondoljunk bele, hogy mi van, ha a legújabb kisfiú ismerőse valójában lementette az összes képet a kislányról, és elküldte többszáz embernek, mivel ő valójában emberkereskedő. Látom a lelki szemeim előtt, ahogy licitálnak a kislányomra, és ki tudja mire gondolnak közben..
Aztán pár héten belül amikor mész a gyermekedért az iskolába, ő nincs ott, nem vár téged az iskolakapunál. A tanárok szerint az apukája vitte el, pedig nincsen neki, hiszen elváltunk már 5 éve.
Az ember ledermed, a pulzusa az egekbe szökik, és az ájulás kerülgeti a félelemtől.
Én pontosan ezt éltem át, amikor elrabolták a gyermekemet, pedig csak egyszer hibázott, akkor amikor elfogadta egy vadidegen ember jelölését a facebookon.
Ne akard tudni, hogy megtalálták-e a rendőrök, vagy sem, és hogy mi történt vele. Nem mondom el, mert elsírnád magad Te is..
Egy dolog fontos! Ne barátkozz idegenekkel a facebookon, hisz még mindig jobb eggyel kevesebb barát, mint egy tragédia!!
Tudom kicsi az esélye, hogy sok emberhez eljusson ez a bejegyzés, de ha kérhetlek segíts nekem, és a barátoknak legalább mutasd meg a megosztásoddal.