loading...

300 ezer forintot visz haza egy átlagos magyar dolgozó a KSH adatai alapján. Lájk, ha szerintem ez hazugság!

A minimálbér emelése megtette a hatását, de az első féléves bónuszok is meglepően nagyok voltak. A munkaerőhiány közben magas maradt, emiatt még tovább nőhetnek a fizetések.

Közel 300 ezer, egész pontosan 297 300 forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon júniusban, 14,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az év első hat hónap­jában a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 12,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszo­nyítva – közölte a KSH. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 197 700 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 205 500 forint. Mivel az infláció 2,3 százalékos volt az elmúlt egy évben, a reálkereset pontosan 10,0 százalékkal emelkedett.

A növekedés fő oka a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra, valamint az állami közszolgáltató cégek kereset­rendezései. A minimálbér emelését dicsérte Varga Mihály is, amikor a friss számokat kommentálta, de ő még ennél is tovább ment, már azt vizionálta, hogy hat év alatt a reálbérek akár 40 százalékkal is növekedhetnek. Hogy az állam alkalmazottjai mennyire jól jártak, azt az is mutatja, hogy a költségvetési szférában dolgozók jobban kerestek még a vállalkozások alkalmazottjainál is. Persze csak akkor, ha a közmunkásokat nem számoljuk az állami és önkormányzati alkalmazottak közé.

Csak a közmunkások jártak rosszul

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak, náluk 574 100 forint a havi átlag. A legrosszabbul – a közmunkásokat leszámítva persze – szokás szerint a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén dolgozók jártak, nekik bruttó 179 800 forintból kéne kijönni valahogyan. Ami a közmunkásokat illeti, ők egy hónapban 54 300 forintból kell, hogy kijöjjenek – ez a nettó bérben egy év alatt 3,2 százalékos növekedést jelent, ami minden csoport közül a legkisebb emelkedés.

Virovácz Péter, az ING elemzője azt emelte ki: a nem havi rendszerességű juttatások is 28,7 százalékkal nőttek az első fél éves bónuszok kifizetése következtében. Ez az elmúlt évek egyik legnagyobb bónusznövekedését jelenti. De átlag feletti volt a bérnövekedés a munkaerőhiány által sújtott építőiparban – tette hozzá. Az elemző az év második felében is hasonlóan dinamikus bérnövekedésre számít, sőt, ahogy a munkaerőhiány egyre jelentősebb problémát okoz, nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy akár még ennél is magasabb bérnövekedési adatok jönnek.

forrás

loading...

Tetszik amit olvasol?

Vagy úgy gondolod erről másnak is tudnia kell? Oszd meg ismerőseiddel is, hiszen nekik is tetszhet ez a bejegyzés! Vagy lehet épp pont ezt keresik?