A gyógyszerészek beteg- és betegségorientált képzésének, illetve szakképzésének köszönhetően, no meg annak, hogy jogszabály írja elő a megfelelő betegtájékoztatást, napjainkban a gyógyszertárak egyre inkább a szakszerű és hiteles egészségügyi tanácsadás intézményeivé válnak. A banális, orvosi ellátást nem igénylő betegségekkel kapcsolatos tanácsadás során a sebzések ellátásának kérdésköre az elsők között szerepel. A gyógyszertárban akut beteg-, sebellátás igénye is felmerülhet, hiszen a gyógyszertár egészségügyi intézmény, de jellemzően a tanácsadás és az ehhez kapcsolódó termékajánlás dominál a mindennapos gyakorlatban.
Kisebb szúrt, szakított vagy karmolt, harapott sebek esetén a sebből származó vérzést nagyobb mennyiségű (összetekert vagy hajtogatott mull) kötszer sebre helyezésével (nyomásával) csillapítjuk. Ha átvérzik a kötés, nem cseréljük, hanem fölé újabb réteget teszünk, majd a „bealvadás” után külsőleges fertőtlenítés szükséges, és egyszerűen fedőkötszerrel fedjük. Ha földdel érintkezett a seb, nem szabad elhanyagolni a tetanusz, harapás esetén a veszettség elleni oltás mérlegelését, ez azonban nem gyógyszerészi kompetencia, így ha felmerül a fertőződés kockázata, orvoshoz kell küldeni a beteget. A harapott sebet fokozottan veszélyesnek kell tekintenünk, ezért annál az orvosi ellátás kötelező. Nagyobb vagy roncsolt sebek esetén is orvoshoz kell irányítani a beteget, mert ezek maguktól nem, nehezen vagy csúnyán gyógyulnak.
Gyakran rossz technikával végzik a hidrogén-hiperoxidos „kipezsegtetést”. A 0,5–3%-os H2O2-oldat magas oxidáló kapacitása révén valóban jól használható antibakteriális szer, gennyes sebek feltisztítására is alkalmas, de tudnunk kell, hogy a sebgyógyulást rontja azáltal, hogy a proliferálódó sejteket is eloxidálja. Ezért, ha ilyen ellátást végzünk vagy végez a beteg, a befejező aktus mindig a seb steril izotóniás („fiziológiás”) sóoldattal történő kiöblítése legyen! Nem mély, tiszta, friss és éles szélű (főleg vágott) sebek esetén megfontolható a sebszélek egyesítése és sebészeti ragasztócsíkokkal (Steristrip, Sterigrap) való rögzítése, majd steril fedőkötés alkalmazása.
Mély szúrt seb esetén ugyancsak javasolt az orvosi ellátás, mert a szúrcsatornában maradhat idegentest és/vagy kórokozó, s ennek kitisztítása és az esetleges fertőzés megelőzése ismét csak nem gyógyszerészi kompetencia.
Ha felületesnek tűnő, de nem friss sebbel jelentkezik nálunk egy beteg, nézzük meg a sebet, mielőtt bármit is javaslunk. Ha a seb a klasszikus gyulladásos jeleket mutatja (tumor-dolor-calor-rubor et functio laesa) vagy a fertőzöttség a gennytermelés miatt nem kérdéses, továbbá, ha nekrotikus szövetek vannak a sebben, szintén célszerű orvoshoz irányítani a beteget, hiszen a patikában ritkán van meg a korrekt sebtoalett feltételrendszere, a necrotomia (debridement), illetve a sebészi sebszélegyesítésre (varrás, kapcsolás) pedig nem is lehet meg. Mi magunk szisztémás antibiotikumot sem adhatunk, pedig az ilyen esetek egy részében erre is szükség lesz. Ha a beteg orvoshoz jutása több napot venne igénybe, s ezért átmenetileg mégis valamit javasolnunk kell, akkor az az Ung. ad vulnera vagy Ung. salicylatum 1–3%-os legyen. Az ugyancsak antibakteriális hatással is rendelkező Dermazin és Ialugen Plus is alkalmas, de az utóbbi vényköteles készítmény.