Megvannak a pontos számok – így osztanák szét a menekülteket

Az Európai Bizottság közzétette számait arról, hogyan kellene szétosztani az uniós tagállamokban a menedékkérőket. Összesen 160 ezer emberről van szó, akik Olaszországban, Görögországban és Magyarországon “értek partot”. A részvétel kötelező lenne, amelyik tagállam nem vesz részt a programban, annak kompenzációt kellene fizetnie az EU-büdzsébe.
 Ahogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke az Európai Unió helyzetéről tartott éves beszédében bejelentette, az EB arra kéri a tagállamokat, hogy vegyenek átösszesen 160 ezer menedékkérőt (a korábbi 40 ezer után további 120 ezret) Olaszországból, Görögországból és Magyarországról. A javaslatot a tagállamok első számú vezetőiből álló Európai Tanácsnak el kell fogadnia.

Az Európai Bizottság közzétette a pontos számokat is, amit az alábbi táblázat tartalmaz:

Olaszországból Görögországból Magyarországról Összesen
Ausztria 473 1529 1638 3640
Belgium 593 1917 2054 4564
Bulgária 208 672 720 1600
Horvátország 138 447 479 1064
Ciprus 36 115 123 274
Csehország 387 1251 1340 2978
Észtország 48 157 168 373
Finnország 312 1007 1079 2398
Franciaország 3124 10093 10814 24031
Németország 4088 13206 14149 31443
Lettország 68 221 237 526
Litvánia 101 328 351 780
Luxembourg 57 185 198 440
Málta 17 56 60 133
Hollandia 938 3030 3246 7214
Lengyelország 1207 3901 4179 9287
Portugália 400 1291 1383 3074
Románia 604 1951 2091 4646
Szlovákia 195 631 676 1502
Szlovénia 82 265 284 631
Spanyolország 1941 6271 6719 14931
Svédország 581 1877 2011 4469
Összesen 15600 50400 54000 120000
Forrás: Európai Bizottság

A bizottság szerdai javaslata a menedékkérők által egyre nagyobb nyomás alatt lévő tagállamokat abban is segíti, hogy létrehoz egy közös európai listát a biztonságosnak minősített származási országokról. Emellett a bizottság hatékonyabbá teszi az elutasítás szabályrendszerét, továbbá javaslatot tesz egy 1,8 milliárd eurós alapra, amely az afrikai migráció problémáinak eredetét, azaz az ottani országok súlyos gondjait lesz hivatott kezelni.

Konkrét lépések

1. Az összesen 40 ezres májusi áthelyezési létszámon felül most további 120 ezer menekült (összesen 160 ezer) áthelyezése Görögországból, Magyarországról és Olaszországból. Erre azért van szükség, mert az elmúlt hónapokban drámaian megugrott a mediterrán térség középső és keleti részén, valamint a nyugat-balkáni útvonalakon keresztül érkező illegális határátlépők száma. A “frontországokból”, Olaszországból 15 ezer, Görögországból 50 400, Magyarországról 54 ezer ember átvételét kéri az EB. Az áthelyezés kötelező érvényű, objektív, számszerűsíthető kritériumok alapján történne.

2. Állandó áthelyezési Mechanizmus minden tagállamra vonatkozóan. A bizottság olyan strukturált szolidaritási mechanizmust javasol, amely azonnal alkalmazható lenne azoknak a tagállamoknak a kisegítésére, amelyek menekültügyi rendszere extrém nyomás alá kerül. A válsághelyzet bejelentését az Európai Bizottság a megelőző hat hónap egy főre eső menedékkérelmei, valamint az ez alatt az idő alatt történt illegális határátlépések száma alapján bírálná el. Az elosztásra vonatkozó szabályok és az elosztási kritériumok a jelenlegi sürgősségi elosztási javaslathoz hasonlóak lennének. Az állandó áthelyezési mechanizmus figyelembe venné a menedékkérő szükségleteit, családi helyzetét és képzettségét.

MT: Málta, CY: Ciprus, EE: Észtország, LUX: Luxemburg, LV: Lettország, SI: Szlovénia, LT: Litvánia
Forrás: Európai Bizottság
A nagyobb képért kattintson!

Ha nem vesz részt, fizet

Ideiglenes szolidaritási záradéka is van a javaslatnak. Eszerint, ha egy tagállam átmenetileg nem tud teljes mértékben részt venni az áthelyezésben, akkor pénzügyi hozzájárulást kell fizetnie az EU költségvetésébe. Ez egyenlő GDP-jének 0,002 százalékával. Az áthelyezést a javaslat szerint csak objektív okokra, például természeti katasztrófára hivatkozva lehetne elutasítani. Az Európai Bizottság fogja a tagállam által bejelentett okokat elemezni és eldönteni, hogy indokolt-e a tagállam mentesítése. A mentesség maximum 12 hónapos lehet. Részleges részvétel esetén a befizetendő összeg arányosan csökken.

3. Biztonságos származási országok közös európai jegyzéke. Az EB javaslatot tesz a biztonságos származási országok közös európai jegyzékének létrehozására is. Ez a lista a menedékkérelmek gyorsabb elbírálását, valamint a menedékkérelem elutasítása esetén a gyorsabb visszaküldést teszik majd lehetővé.

A tagállamokkal folytatott megbeszélések alapján az EB Albániát, Bosznia Hercegovinát, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot, Koszovót, Montenegrót, Szerbiát és Törökországot javasolja biztonságos származási országgá nyilvánítani, miután ezek az országok teljesítik a menekültügyi eljárásokról szóló 2013/32-es irányelvben foglaltak szerinti biztonságos ország kritériumait. Aláírói a fő nemzetközi emberi jogi szerződéseknek, többségük EU-tagjelölt, teljesítik a koppenhágai kritériumokat (demokrácia, jogállamiság, kisebbségek elismerésének és védelmének garantálása). Az EB hozzáteszi: a lista az Európai Bizottság vizsgálatát követően bővíthető.

A betűk mérete jelzi az országok által átveendő menekültek arányát.
A nagyobb képért kattintson!

4. A visszatérési szabályok hatékonyabbá tétele. Az EB a menedékkérők visszatérési eljárására közös kézikönyvet adott ki és a visszatérésre vonatkozóan uniós cselekvési tervet dolgozott ki. Utóbbi meghatározza az azonnali és a középtávú intézkedéseket, amelyeket tagállamoknak az önkéntes visszatérés ösztönzése, a visszatérési irányelv végrehajtása, az információk megosztásának javítása, a Frontex szerepének és mandátumának megerősítése és egy integrált visszatérési rendszer menedzselésének létrehozása érdekében meg kell tennie. A kézikönyv gyakorlati instrukciókat tartalmaz a nemzeti hatóságok számára azon menekültek visszafordítására, akiknek nincs joguk az EU-ban maradnia.

5. A menekültügyi intézkedések támogatására kiírandó közbeszerzések kommunikációja.A tagállamoknak a menedékkérők legalapvetőbb szükségleteit gyorsan és megfelelően ki kell elégíteniük lakhatás, az ellátás és szolgáltatások tekintetében.

6. A menekültválság külső dimenzióinak kezelése. Az EB megállapítja, hogy amíg a származási országokban (például Líbia, Szíria) fennmaradnak a politikai bizonytalanságok és konfliktusok, addig az EU-nak a szokásosnál jóval több menedékérővel kell számolnia. Ezért ezekben az országokban a politikai megoldások megtalálása prioritást élvez. Eddig 3,9 milliárd euró forrást mozgósított az EU azoknak az országoknak a kisegítésére, akik befogadták a szíriai és iraki menekülteket.

7. Afrika Alap. Az EB 1,8 milliárd eurót különített el egy sürgősségi alap létrehozására, amely az afrikai migráció alapvető okainak kezelését hivatott segíteni. A Száhil, a Csád-medence és Afrika szarva (Északkelet-Afrika), valamint Észak-Afrika térségeiben támogatnák ebből a gazdasági-társadalmi fejlesztéseket, valamint a migráció jobb menedzselését.

Következő lépések

A javaslatot a szerdai EP-vitát követően a belügyminiszterek szeptember 14-i rendkívüli ülésén vitatják meg a tagállamok és remélhetőleg el is fogadják. A szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmust az Európai Tanácsnak minősített többséggel az EP-vel való konzultáció mellett kell elfogadnia, míg az állandó szolidaritási mechanizmusra és a biztonságos származási országok listájára a tanácsnak és az EP-nek közösen kell rábólintania. Az Afrika Alapra vonatkozó javaslatot eljuttatták a tagállamoknak, azzal a céllal, hogy a novemberi valettai csúcstalálkozóra lezárulhassanak a szükséges eljárások, mivel e találkozón fogja megvitatni az EU a főbb afrikai országokkal a migráció és a menekültügyi válság kérdését.

Forrás: www.napi.hu

Ha tetszett ez a bejegyzés, értékeld azzal, hogy megosztod a Facebookon! Köszönjük! 👍🙏