Xsense Szórakoztató magazin
# Mesterséges‑intelligencia‑lufi vagy valódi forradalom? Egybefonódó befektetések, gigantikus tervek és kockázatok
## Bevezetés
A ChatGPT 2022-es megjelenése után soha nem látott összegek áramlanak a mesterséges intelligencia (MI) infrastruktúrájába. A nagy technológiai cégek – a Microsoft, az Alphabet, az Amazon, a Meta és a Nvidia – csak 2025-ben mintegy 400 milliárd dollárt költenek AI‑számítási kapacitásokra. Ez a hatalmas tőkebeáramlás több mint 6 billó dollárral emelte a „magnificent seven” technológiai óriások piaci értékét ChatGPT indulása óta, de egyre több szakértő állítja, hogy a lelkesedés elszakadt az alapvető üzleti realitásoktól. A Bank of England pénzügyi stabilitási bizottsága októberben figyelmeztetett, hogy a globális részvénypiacokon a valós és várakozásalapú értékelések közötti különbség „a dotkom buborék csúcsa”ra” emlékeztet. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hasonlóan úgy véli, hogy az AI‑boom hajtotta részvényárak „jóval a fundamentális értékek felett vannak”, ami hirtelen korrekciót válthat ki, ha az eredmények nem igazolják a várakozásokat.
Ez az írás azt vizsgálja, hogy a Nvidia, az OpenAI és az AMD körül formálódó egymásba fonódó befektetések, a gigászi adatközpont‑projektek és a politikai‑pénzügyi figyelmeztetések alapján valódi technológiai forradalom vagy egy újabb lufi bontakozik‑e ki.
## Nagy költekezés, csekély megtérülés
Az MIT és a Project NANDA 2025 nyarán publikált felmérése szerint a vállalatok 30–40 milliárd dollárt költöttek generatív MI‑megoldásokra, mégis az AI-projektek 95 %-a nem hozott mérhető pénzügyi megtérülést. A kutatók több mint 300 kezdeményezést vizsgáltak, és arra jutottak, hogy a projektek csupán 5 %-a érte el a termelési szakaszt; a legtöbb pilot elakad a gyenge integráció, a merev munkafolyamatok vagy a kontextus nélkül működő modellek miatt. A legtöbb vállalkozás ugyan kipróbálta a ChatGPT‑szerű eszközöket – a megkérdezett összes vállalat több mint 80 %-a –, de ezek csak az egyéni produktivitást növelik, nem pedig a cégek nyereségességét.
Ezzel egybehangzóan a Reuters által idézett MIT‑tanulmány kiemelte, hogy a több mint 300 AI‑projekt mindössze 5 %-a produkált mérhető eredményt, és a legtöbb kezdeményezés pilot szinten megreked. Andrej Karpathy, az OpenAI társalapítója és a Tesla volt AI‑főnöke provokatívan úgy fogalmazott: „a modellek nincsenek ott… az iparág túlzóan nagy ugrást tesz, és próbál úgy tenni, mintha ez csodálatos lenne, pedig valójában „trágya””.
## A Nvidia meteoritikus emelkedése
2025 októberében a Nvidia történelmet ít: az első vállalat lett, amelynek piaci értéke átlépte az 5 billó dollárt. A chipgyártó részvényei a ChatGPT megjelenése óta 12‑szeresére emelkedtek, a vállalat tehát mindössze három hónap alatt ugrott a 4 billós értékelésről az 5 billós küszöbre. A Reuters megjegyzi, hogy ez a piaci kapitalizáció majdnem eléri Európa teljes részvényindexének (Stoxx 600) felét, és meghaladja a teljes kriptopénz‑piac értékét. Jensen Huang vezérigazgató bejelentése szerint a cég 500 milliárd dollár értékű chiprendelést vett fel, és hét AI‑szuperszámítógépet épít az amerikai kormánynak. Ez a hihetetlen kereslet tette a Nvidiát a globális MI‑ipar gerincévé, ám több elemző figyelmeztet, hogy az ilyen mértékű koncentráció veszélyes. A Morningstar elemzője szerint a nagy technológiai vállalatok ugyan próbálnak alternatív chiplefedettséget találni, de várhatóan csak „lemorzsolják”, nem pedig kiszorítják a Nvidia dominanciáját. Matthew Tuttle befektetési szakértő arra int, hogy a piac „néhány domináns szereplő kapacitásának kölcsönös finanszírozására” épül, és ha a befektetők pénzáramlás helyett nyereséget kezdenek el várni, „a lendkerék megakadhat”.
## AMD és az OpenAI: stratégiai chip‑egyezség
tízmilliárd dollár éves bevételt” hoz, sőt a vállalat összesen több mint 100 milliárd dollár új bevételre számít az OpenAI‑tól és más ügyfelektől.
A warrant konstrukció a fokozatos teljesítéshez kötött: az első rész akkor aktiválódik, amikor megkezdődik az MI450 GPU‑k szállítása 2026 második felében, a későbbi részletek pedig a részvényárfolyam fokozatos emelkedéséhez vannak kötve, egészen 600 dolláros részvényárfolyamig. A Reuters megjegyzi, hogy az AMD‑deal ugyan növeli a versenyt, de várhatóan nem rendíti meg a Nvidia egyeduralmát, amely továbbra is „minden chipet elad, amit csak gyártani tud”.
Az egyezség nyomán az OpenAI opcót kap a vállalati stratégia befolyásolására, mivel részvényesként szavazati jogot nyerhet az AMD‑ben – ellentétben a Nvidia‑val, ahol az OpenAI csupán ügyfél. A Reuters szerint az OpenAI 2025 első felében kb. 4,3 milliárd dollár árbevételt termelt, miközben 2,5 milliárd dollárt égetett el készpénzben, és a cég értékelése már elérte az 500 milliárd dollárt.
## Nvidia és az OpenAI együttműködése – 10 gigawattnyi adatközpont, 100 milliárd dolláros befektetés
Szeptember végén a Nvidia és az OpenAI közös nyilatkozatban jelentette be, hogy legalább 10 gigawattnyi MI‑adatközpontot építenek, melyek milliónyi Nvidia GPU‑t fognak használni. A megállapodás részeként a Nvidia fokozatosan akár 100 milliárd dollárt fektethet az OpenAI‑ba, a beruházás minden egyes gigawattnyi új kapacitásnál részvényben realizálódik. A Medium beszámolója szerint az üzlet „a számítási teljesítmény és a tőke példátlan összefonódása”: a befektetés nemcsak az OpenAI számítási kapacitását bővíti, hanem a Nvidia is nem szavazó részvényekhez jut az OpenAI‑ban. Az iparág ezt a legnagyobb AI‑infrastruktúra‑projektnek tartja, amely átformálhatja a globális számítási teljesítmény piacát.
### Az Oracle‑üzlet: 300 milliárd dollárnyi felhőkapacitás?
Az MI‑infrastruktúra kiépítésének őrült tempóját jelzi, hogy a Wall Street Journal értesülései szerint az OpenAI öt év alatt 300 milliárd dollár értékű felhő‑számítási kapacitást vásárol az Oracle-től, ami minden idők egyik legnagyobb felhő‑szerződése. A DCD cikke szerint a 2027-ben induló szerződés kiterjeszti a júliusi megállapodást, amikor az OpenAI 4,5 gigawattnyi kapacitást biztosított magának évi 30 milliárd dollárért; az új szerződés évente 60 milliárd dollárra duplázná a költségeket. Sam Altman korábban kijelentette, hogy a cég „trilliókat fog költeni infrastruktúra”. A DCD elemzése rámutat, hogy az OpenAI jelenlegi éves ismétlődő bevétele kb. 10 milliárd dollár, így a 60 milliárd dolláros éves kiadás finanszírozása rendkívüli kihívás. A megállapodás része a Stargate nevű projektnek, amelyben az Oracle, a SoftBank és a CoreWeave is szerepel.
## Sam Altman grándiozus víziója
Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója októberben kijelentette, hogy a társaság 30 gigawattnyi számítási kapacitást kíván kiépíteni 1,4 billó dollárért, és végső célként azt tűzte ki, hogy hetente 1 gigawattnyi új számítási kapacitást adjanak hozzá. Mindezt azután mondta, hogy a Microsofttal kötött egyezség eltávolította a pénzgyűjtésre vonatkozó korlátozásokat. Altman szerint az MI olyan, mint a királyok sportja, és „sokkal nagyobb méretet kell elérni”, mint ahol jelenleg az OpenAI áll. Ugyanakkor ő maga is elismeri, hogy nincs világos elképzelés arról, hogyan finanszírozza a több száz milliárd dolláros terveket, és az eddigi beruházások „körkörös üzletek” hálózatát hozták létre. Az OpenAI 2025 elején a Fehér Házban jelentette be a Stargate projektet, amelyben az Oracle, a SoftBank, a Nvidia és a CoreWeave vesz részt, és amely eredetileg 10 gigawattnyi kapacitást és 500 milliárd dollárnyi beruházást tartalmazott. Az Altman által vázolt 30 gigawattos cél ezt már megháromszorozza.
## Elemzői és vezetői figyelmeztetések
### Körkörös ügyletek és rendszerkockázat
Jeffrey Sonnenfeld (Yale School of Management) és Stephen Henriques a Fortune‑ban megjelent írásban rámutattak, hogy az AI‑ökoszisztémában a bevétel és az tőke összemosódik. Az OpenAI a 10 % ‑os AMD‑része
Október elején az AMD bejelentette, hogy több százezer MI‑chipet szállít az OpenAI‑nak egy több évre szóló megállapodás keretében. A szerződés része egy különleges warrant is, amely jogot ad az OpenAI‑nak, hogy 160 milló AMD‑részvényt – nagyjából 10 % ‑os részez
