A gasztroforradalom elhozta nekünk azt a kort, amikor az éttermek a minőségre mennek a mennyiség helyett, és a klasszikus készételek-frissensültek mellett merészebb, nemzetközi fogásokat is szerepeltetnek az étlapon. Aki manapság étterembe megy, általában nem azért ül asztalhoz, hogy egy hatalmas bécsiszeletet nyomjon be sült krumplival, hogy aztán alig tudjon megmozdulni. Kifinomult ízek, észszerű adagok, esztétikus fogások jellemzik a jobb éttermeket.
Persze mint mindent, ezt is túl lehet gondolni, ezzel elrontva az egészet. A kevesebb néha több, és ezt a gasztronómiában különösen nehéz betartani, ha az a cél, hogy a kedves vendéget lenyűgözzük. Ezek az éttermek nagyon próbálkoztak, végül csúfosan elbuktak – mi meg csak arra lennénk kíváncsiak, hogy milyen arcot vághattak a vendégek, amikor letették eléjük ezeket a ‘remekműveket’! 😀
Nem találok szavakat.
Míg a többiek hétköznapi tányérokon kapták meg a desszertjüket, az enyém egy hatalmas porcelán lófejen érkezett.
Ezt meg mégis ki találta ki??
Narancslevet kértem, úgy tűnik az étterem azt szeretné, hogy én facsarjam ki…
Mindent egyetlen, kettévágott eperért.
Cézár salátát rendeltem, ezt kaptam.
Nem tudom mi ez, de ha elfogyasztod, garantált a diabétesz.
Reggeli egy…lapáton?!
Oké, ez még durvább. Kávé egy RÉPÁBAN?
Azt hiszem, ezek között van valami ehető is…
Amikor az előétel egy Barbie babán érkezik meg, na arra nincsenek szavak. 😀
Azt valahogy nehezen felejti el az ember, amikor egy köteg szögesdrótot tettek elé az étteremben. 🙂
Húsfalatkák a lépcsőn, szósz a gardróbban.
Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én akkor szeretem igazán az olívabogyókat, ha ezüst kanálra van helyezve, egy mini-olajfa alá.
Ez miez, de komolyan, mi ez?!
Akad olyan ember, akinek nem megy el az étvágya ETTŐL? 😀
Na jó, ez már tényleg felfoghatatlan. Én inkább be is fejezem. 😀